Felvételizők, figyelem! Ezekre mindenképp figyelnetek kell a következő hetekben

Még bő két hét van hátra az idei felvételi ügyintézési időszakából, ha ti is a felsőoktatásban kezditek a szeptembert, akkor van pár dolog, amire figyelnetek kell ebben a pár napban. Összeszedtük a legfontosabb dolgokat.

  • Eduline

Mivel az ügyintézési időszak a dokumentumpótlások időszaka is, a legfontosabb, hogy a határidő előtt megnézzétek, megvan-e minden szükséges papírotok.

Van, ami kötelező

A jelentkezéshez kötelezően beküldendő dokumentumok alatt elsősorban azokat a hivatalos, végzettségeket és eredményeket igazoló okiratmásolatokat értjük, amelyek alapján a pontszámítás történik. Ezek hiányában felvételi összpontszám nem számítható. Ilyen az érettségi eredménye, a középiskolai tanulmányokat igazoló papír vagy a korábbi diploma, vagy a felvételi díj-befizetést igazoló papírok.

Van, ami a többletponthoz kell

A korábbi évekhez hasonlóan most is maximum 100 többletpontot szerezhettek, tehát ha az eredményeitek alapján több járna, akkor sem kaphattok ennél többet. A kötelezően megszerzett pontjaitokon felül extra pontot kaphattok emelt szintű érettségiért, nyelvtudásért, OKJ-s vagy felsőoktatási szakképzési oklevélért, tanulmányi-, vagy művészeti versenyért, sporteredményért és hátrányos helyzetért. Arról, hogy pontosan miért mennyi pont jár, itt olvashatjátok el.

...és van, amit csak bizonyos egyetemek kérnek

Az alábbi dokumentumtípusok az úgynevezett intézményspecifikus dokumentumok, amelyeket a felsőoktatási intézmények meghatározhatnak, mint a jelentkezéshez csatolandó egyéb szükséges dokumentumokat. Ilyen a kreditelismerésről szóló határozat, betöltött munkakör igazolása, alkalmassági vizsgáról szóló igazolás, orvosi igazolás, önéletrajz, motivációs levél vagy szakmai tevékenység igazolása.

A közös a három csoportban az, hogy ezeket a papírokat legkésőbb 2020. július 9-ig pótolhatjátok. Ha ezt nem teszitek meg, akkor eleshettek az esetleges többletpontoktól.

A dokumentumpótlás mellett most lehet sorrendet módosítani is. Így, ha elbizonytalanodtatok, vagy változott a tervetek, akkor érdemes ennek is utánajárni és a határidő előtt elintézni, ugyanis később nem lesz lehetőségetek módosítani. Arról, hogy mikor érdemes megváltoztatni a februárban felállított sorrendeteken, itt olvashattok el mindent. Azt pedig, hogy mikor nem érdemes változtatni, hanem például a korábban megjelölt szak kizárását választani, itt olvahattok el minden hasznos infót.

A 2020-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Egy 400 fős kollégiumát zárja be az ELTE ősztől

Újragondolják a hallgatók kollégiumi ellátását a következő tanévtől az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) a biztonsági intézkedések, és az elővigyázatosság miatt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.