Idén felvételiztek egyetemre vagy főiskolára? Nem tudjátok, hogy mi a különbség az alkalmassági vizsga és a gyakorlati vizsga között? Mutatjuk a részleteket.
A hatályos felsőoktatási felvételi kormányrendelet tartalmazza, hogy a felsőoktatási intézmények mely szakokon szervezhetnek egészségügyi vizsgálatot, pályaalkalmassági vizsgálatot, nem magyar állampolgárok számára magyar nyelvi alkalmassági vizsgát – összefoglaló néven alkalmassági vizsgát.
Az alkalmassági vizsgán nem pontszámot, hanem „megfelelt" vagy „nem felelt meg" minősítést kaphattok. Az, aki az alkalmassági vizsgán nem jelenik meg vagy „nem felelt meg" minősítést kap, annak a felvételi összpontszáma 0, azaz nulla, tehát nem vehető fel az adott képzésre - írja a felvételi tájékoztató.
Pályaalkalmassági vizsga
Az osztatlan tanárképzésre jelentkezőknek a felvételi eljárás keretében pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt venniük, amelynek célja, hogy az egyetem felmérje a jelentkező személyes motivácóját, habitusát, kommunikációs készségeit, illetve pedagógiai elképzeléseit. Arról, hogy mennyi ideig tart és miből áll egy pályaalkalmassági vizsga, itt olvashattok részletesebben.
De nem csak az osztatlan tanár szakokon, hanem a csecsemő- és kisgyermeknevelő, valamint a tanító, óvodapedagógus és konduktor képzéseken is elvárás az alkalmassági vizsga. Milyen feltételeknek kell megfelelnetek, és mik lehetnek a kizáró okok? Erről bővebb információkat itt találtok.
Fontos tudni, hogy az azonos típusú alkalmassági vizsgát csak egyszer kell letenni, azt minden intézményben, ahol alkalmassági vizsga előírt követelmény, elfogadják.
Gyakorlati vizsga
Alapképzésben, osztatlan mesterképzésben a következő szakokon szervezhetnek gyakorlati vizsgát:
- művészet képzési terület minden szakján,
- művészetközvetítés képzési terület minden szakján,
- művészeti tanárképzés osztatlan szakjain (pedagógusképzés képzési terület),
- sporttudomány képzési terület edző alapképzési szakján.
A gyakorlati vizsgán – intézményi szabályzat alapján – összesen maximum 200 pont szerezhető. A felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával számítják ki, többletpontok hozzáadása nélkül. Az osztatlan kétszakos tanárképzésben a gyakorlati vizsgán max. 100 pont szerezhető – olvasható a felvi.hu-n. A gyakorlati vizsgákról itt olvashattok bővebben.
Milyen az alkalmassági vizsga a pedagógus szakokon? Milyen feltételeknek kell megfelelnetek, és mik lehetnek a kizáró okok? Mutatjuk a részleteket.
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.
|
