Milyen az alkalmassági vizsga a pedagógus szakokon? Milyen feltételeknek kell megfelelnetek, és mik lehetnek a kizáró okok? Mutatjuk a részleteket.
A csecsemő- és kisgyermeknevelő, valamint a tanító, óvodapedagógus és konduktor képzésre jelentkezőknek pályaalkalmassági vizsgán kell részt venniük. A megjelölt szaktól függően három féle alkalmassági vizsga van: különböző kritériumoknak kell megfelelniük a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szakra jelentkezőknek, a tanító, óvodapedagógus és konduktor alapképzési szakokra jelentkezőknek, valamint a nemzetiségi tanító és óvodapedagógus alapképzési szakokra jelentkezőknek, ahol van nyelvi alkalmassági is.
Fontos, hogy az azonos típusú alkalmassági vizsgát csak egyszer kell letennetek, ugyanis azt minden intézményben elfogadják, ahol ez a követelmény. Tehát, ha például több felsőoktatási intézményben is jelentkeztetek csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szakra, akkor csak az első helyen megjelölt intézmény fog behívni benneteket a vizsgára.
Abban az esetben, ha pedagógusképzési területen szerzett felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel jelentkeztek ezekre a szakokra, vagyis a korábbi tanulmányaitokhoz kapcsolódóan már részt vettetek azonos típusú alkalmassági vizsgán, akkor mentesülhettek az alkalmassági követelmény alól. Erről az érintett felsőoktatási intézményhez kell kérelmet benyújtanotok.
Mi történik az alkalmassági vizsgán?
A pályaalkalmassági vizsgán beszélgettek a karrierterveitekről, arról, hogy miért szeretnétek pedagógusok lenni, milyen elképzeléseitek vannak a tanári szakmáról.
Az alkalmasságin arról is nyilatkoznotok kell, hogy nincs olyan betegségetek – nem vagytok diszlexiások, diszgráfiások, diszkalkuliások, nincs pszichés és mentális zavarotok -, amely akadályozna benneteket a tanulmányaitok folytatásában, valamint a szakmai gyakorlat elvégzésében. Részt kell vennetek egy foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálaton is, és az ezt igazoló egészségügyi kiskönyvet a beiratkozáskor kell bemutatnotok.
A konduktor, a tanító és az óvodapedagógus alapképzési szakokra jelentkezőknek az alkalmassági vizsga három részből áll, a nemzetiségi szakokra jelentkezők számára lehet a negyedik rész a nyelvi alkalmassági. Az ének-zenei alkalmasságin a hallásvizsgálat keretében néhány magyar népdalt vagy műzenei szemelvényt kell előadnotok emlékezetből, a zenei emlékezet vizsgálata során egyszerű, rövid ritmussorokat kell eltapsolnotok, lekopognotok. El kell tudnotok dúdolni vagy szolmizálni néhány hangból álló egyszerű dallamokat, illetve egyszerű gyermekdalok kottáit kell olvasnotok.
A beszédalkalmasságin egy 10–15 soros nyomtatott prózai szöveg felolvasása a feladat, a testi alkalmasságin pedig az alapvető motoros (testi) képességeiteket mérik fel, amelyek feltételei az alsó tagozatos és az óvodai testnevelés gyakorlati anyag elsajátításának, illetve a tanítói, óvodapedagógusi pálya gyakorlásának.
A pályaalkalmassági vizsgálat eredménye „alkalmas" vagy „nem alkalmas" lehet. Aki nem felel meg az alkalmassági vizsgán, nem vehető fel pedagógusképzésre.
Osztatlan tanárképzésre készültök? Itt megtaláljátok a legfontosabb szabályokat a képzésről:
Minden, amit az osztatlan tanárképzésről tudni kell: felvételi, szabályok egy helyen
A tanárképzés két formában, osztatlan képzésben és felsőfokú végzettségi szintű oklevéllel már rendelkezőknek mesterképzésben folyik. De mit jelent pontosan az osztatlan képzés? Mennyi ideig kell egyetemre járni? Összeszedtük a legfontosabb szabályokat az osztatlan tanári képzésről.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
