Meddig lehet jelentkezni a különböző országok egyetemeire, főiskoláira, milyen dokumentumokra lesz szükségetek, és mit lehet tudni a képzésekről? Összegyűjtöttük.
Nem csak a magyarországi felvételi jelentkezés határideje közeledik - sok külföldi országokban is a következő hetekben, hónapokban kell felvételiznetek az egyetemekre, főiskolákra.
Határidők és tudnivalók
A svédországi és nagy-britanniai felsőoktatási intézmények többségében már lezárult a jelentkezés. Írországban általában február 1-ig, Dániában pedig március 15-ig kell felvételizni az egyetemekre, főiskolákra.
Ha Franciaországban szeretnétek továbbtanulni, január közepétől március közepéig jelentkezhettek egy online portálon keresztül. A jelentkezés menetéről itt írtunk részletesen, a tandíjjal és a megélhetési költségekkel kapcsolatos tudnivalókat itt mutattuk be, annak pedig, hogy miért érdemes franciául tanulni, itt jártunk utána.
Olaszországban is januárban kezdődik a felvételi időszak, a jelentkezési határidő intézményenként változó. Itt minden infót megtaláltok a felvételi szabályairól és menetéről, itt a tandíjakról, a költségekről és bevételekről írtunk, itt pedig az olasz nyelvtanulás előnyeit mutattuk be.
Hollandiában a legtöbb intézményben április 1. vagy május 1. a határidő. Ha osztrák vagy német egyetemre, főiskolára szeretnétek jelentkezni, még bőven van időtök: Ausztriában június és szeptember között, Németországban pedig július 15-ig kell jelentkezni.
Egyes képzéseken vagy a magánegyetemeken a jelentkezési határidő eltérő lehet, ezért mindenképpen nézzetek utána a konkrét intézményre, illetve szakra érvényes dátumnak is.
Milyen dokumentumokat kell csatolni a jelentkezéshez?
Érdemes már jóval a határidő előtt elkezdeni a dokumentumok összegyűjtését, ugyanis a magyarországi felvételin megszokottnál a külföldi intézmények általában többféle csatolmányt kérnek. A nyelvtudást igazoló dokumentum és a korábbi bizonyítványok másolata mellett például a képzésre szabott motivációs levelet, önéletrajzot, illetve ajánlóleveleket a tanáraiktól. Csatolnotok kell az útlevél vagy a személyi másolatát is.
A bizonyítványokat, okleveleket hitelesíteni kell, ezért az erre szánt idővel is kalkuláljátok. Ha ezeket csak később szerzitek meg, a hiánypótlás során kell benyújtanotok őket.
Fontos, hogy a benyújtandó dokumentumok terén eltérés lehet az alapszak és a mesterképzés között, vagy a különböző országokban is, ezért mindig nézzétek meg, hogy az adott szakon pontosan mi a követelmény.
Elfogadott nyelvvizsgák
Ha külföldi egyetemre, főiskolára jelentkeztek, a nyelvtudásotokat nemzetközileg elismert nyelvvizsgával kell igazolnotok. Az angol nyelvű képzéseken általában elfogadott nyelvvizsgákról itt olvashattok, a német nyelvű szakokon kért bizonyítványokat pedig itt gyűjtöttük össze.
Ebben az esetben is fontos szabály, hogy mindig nézzétek meg az adott szak követelményeit, illetve azt, hogy milyen eredményt kell elérnetek a vizsgán ahhoz, hogy bekerülhessetek.
Külföldön tanulnának: így választanak nemzetközi egyetemeket a magyar középiskolások
Ma már egyáltalán nem okoz meglepetést, ha egy vezető középiskola végzős osztályaiból többen is külföldi egyetemre adják be a jelentkezésüket.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
