Külföldön tanulnának: így választanak nemzetközi egyetemeket a magyar középiskolások
Ma már egyáltalán nem okoz meglepetést, ha egy vezető középiskola végzős osztályaiból többen is külföldi egyetemre adják be a jelentkezésüket.
Meddig lehet jelentkezni a különböző országok egyetemeire, főiskoláira, milyen dokumentumokra lesz szükségetek, és mit lehet tudni a képzésekről? Összegyűjtöttük.
Nem csak a magyarországi felvételi jelentkezés határideje közeledik - sok külföldi országokban is a következő hetekben, hónapokban kell felvételiznetek az egyetemekre, főiskolákra.
Határidők és tudnivalók
A svédországi és nagy-britanniai felsőoktatási intézmények többségében már lezárult a jelentkezés. Írországban általában február 1-ig, Dániában pedig március 15-ig kell felvételizni az egyetemekre, főiskolákra.
Ha Franciaországban szeretnétek továbbtanulni, január közepétől március közepéig jelentkezhettek egy online portálon keresztül. A jelentkezés menetéről itt írtunk részletesen, a tandíjjal és a megélhetési költségekkel kapcsolatos tudnivalókat itt mutattuk be, annak pedig, hogy miért érdemes franciául tanulni, itt jártunk utána.
Olaszországban is januárban kezdődik a felvételi időszak, a jelentkezési határidő intézményenként változó. Itt minden infót megtaláltok a felvételi szabályairól és menetéről, itt a tandíjakról, a költségekről és bevételekről írtunk, itt pedig az olasz nyelvtanulás előnyeit mutattuk be.
Hollandiában a legtöbb intézményben április 1. vagy május 1. a határidő. Ha osztrák vagy német egyetemre, főiskolára szeretnétek jelentkezni, még bőven van időtök: Ausztriában június és szeptember között, Németországban pedig július 15-ig kell jelentkezni.
Egyes képzéseken vagy a magánegyetemeken a jelentkezési határidő eltérő lehet, ezért mindenképpen nézzetek utána a konkrét intézményre, illetve szakra érvényes dátumnak is.
Milyen dokumentumokat kell csatolni a jelentkezéshez?
Érdemes már jóval a határidő előtt elkezdeni a dokumentumok összegyűjtését, ugyanis a magyarországi felvételin megszokottnál a külföldi intézmények általában többféle csatolmányt kérnek. A nyelvtudást igazoló dokumentum és a korábbi bizonyítványok másolata mellett például a képzésre szabott motivációs levelet, önéletrajzot, illetve ajánlóleveleket a tanáraiktól. Csatolnotok kell az útlevél vagy a személyi másolatát is.
A bizonyítványokat, okleveleket hitelesíteni kell, ezért az erre szánt idővel is kalkuláljátok. Ha ezeket csak később szerzitek meg, a hiánypótlás során kell benyújtanotok őket.
Fontos, hogy a benyújtandó dokumentumok terén eltérés lehet az alapszak és a mesterképzés között, vagy a különböző országokban is, ezért mindig nézzétek meg, hogy az adott szakon pontosan mi a követelmény.
Elfogadott nyelvvizsgák
Ha külföldi egyetemre, főiskolára jelentkeztek, a nyelvtudásotokat nemzetközileg elismert nyelvvizsgával kell igazolnotok. Az angol nyelvű képzéseken általában elfogadott nyelvvizsgákról itt olvashattok, a német nyelvű szakokon kért bizonyítványokat pedig itt gyűjtöttük össze.
Ebben az esetben is fontos szabály, hogy mindig nézzétek meg az adott szak követelményeit, illetve azt, hogy milyen eredményt kell elérnetek a vizsgán ahhoz, hogy bekerülhessetek.
Ma már egyáltalán nem okoz meglepetést, ha egy vezető középiskola végzős osztályaiból többen is külföldi egyetemre adják be a jelentkezésüket.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.