Még nem tudjátok, milyen szakra felvételizzetek? Összegyűjtöttünk három pályaválasztási tesztet, amely segíthet a döntésben.
Mielőtt belekezdenétek, szólunk, hogy néhány tesztnél némi angoltudásra szükségetek lesz.
Az első tesztben 63 állításról kell eldöntenetek, hogy mennyire igaz rátok, majd az eredményben megnézhetitek, hogy mely szakterületek, hivatások illenek hozzátok a legjobban, illetve a legkevésbé.
Ebben a tesztben tizenöt képsozat alapján kell eldöntenetek, melyik tevékenységet végeznétek a legszívesebben, milyen típusú munkában dolgoznátok szívesen. A teszt végén csak az életkorotokat, végzettségeteket (ha van) és a nemeteket kell megadnotok, miután végeztetek, megnézhetitek, milyen a személyiségtípusotok, és milyen munkakörök illenek hozzátok.
Ezzel a teszttel kideríthetitek, hogy milyen munkahelyi értékeket (például a függetlenséget, a stabilitást vagy a hatalmat) mennyire tartjátok fontosnak. Ezzel pedig arról tudhattok meg többet, hogy milyen hivatás illene legjobban a személyiségetekhez és érdeklődésetekhez.
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal oldalán több pályaválasztási tesztet is találtok, ezeket regisztráció nélkül, gyorsan kitölthetitek. Van köztük tantárgyi érdeklődésre, munkamorálra vonatkozó teszt is, sőt olyan is, amely konkrét munkakört javasol.
Így találhatjátok meg a tökéletes szakot: három lépés felvételizőknek
Február 15-ig jelentkezhettek az egyetemek és főiskolák szeptemberben induló képzéseire. De mi a helyzet akkor, ha még kicsit tanácsatalanok vagytok, melyik szakot vagy éppen melyik egyetemet válasszátok? Mutatjuk, hol találtok meg mindent a felvételiről.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
