A felsőoktatási felvételi során alapképzésben, illetve osztatlan mesterképzésben alapvetően nincsenek felvételi vizsgák, a felvételi pontokat a középiskolai eredmények és az érettségi vizsgaeredmények, valamint az esetleg előírt alkalmassági és pályaalkalmassági vizsgák eredménye (megfelelt vagy nem megfelelt) alapján számítják. Ám az általános szabály alól is van néhány kivétel. 

Alapképzésben, osztatlan mesterképzésben a következő szakokon lehet gyakorlati vizsgát szervezni: 

• művészet képzési terület minden szakján,  

• művészetközvetítés képzési terület minden szakján, 

• művészeti tanárképzés szakjain (pedagógusképzés képzési terület), 

• sporttudomány képzési terület edző alapképzési szakján. 

Tehát művészeti és művészetközvetítés képzéseken is előírhatnak az egyetemek és főiskolák pályaalkalmassági, gyakorlati vizsgát sőt, a felvételi rendelet alapján egészségügyi vizsgálatot is. 

Milyen egy gyakorlati vizsga?  

A gyakorlati vizsgán – intézményi szabályzat alapján – összesen maximum 200 pont szerezhető. A felvételi összpontszámot ezeken a szakokon kizárólag a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával számítják ki, többletpontok hozzáadása nélkül. A gyakorlati vizsga nem egyenlő az alkalmassági vizsgával, hiszen míg az utóbbira csak megfelelt és nem felelt meg értékelést kaphattok, gyakorlati vizsgán pontoznak is.  

Tehát művészet, művészetközvetítés és sporttudomány képzési terület képzéseire, valamint a művészeti jellegű tanárképzésre jelentkezők esetében teljesítményeteket kizárólag a gyakorlati vizsgára kapott pontok alapján is meg lehet állapítani. 

"Általánosságban elmondható, hogy a művészeti és művészetközvetítő alapszakos képzésekre jelentkezők tehetségét, motiváltságát, az adott szakhoz szükséges képességek (pld. manuális tudás, számítógépes skillek, kreatív gondolkodás, előadásmód, stb.) meglétét, fejleszthetőségét vizsgálják a felvételi bizottságok. Miként hamis énekhanggal bizonyára nem fogják felvenni a jelentkezőt egy klasszikus ének képzésére, úgy minden művészeti és művészetközvetítő szak többfordulós felvételi vizsgáján a leginkább tehetségeseket keresik" - mondta el az Eduline-nak Július Gyula a Budapesti Metropolitan Egyetem Művészeti és Kreatívipari Karának dékánhelyettese, a Vizuális Kommunikáció Tanszék vezetője.

A felvételi vizsga követelménye szakonként és intézményenként is eltérő lehet. A legtöbb esetben részt kell vennetek egy felvételi elbeszélgetésen, de része lehet a vizsgának a portfolió készítés vagy egy kreatív, művészeti feladat elvégzése, esetleg helyben megírt teszt is. Bizonyos művészeti szakokon korábbi munkákat - rajzokat, grafikákat, installációkat - is kérhetnek a jelentkezőktől, illetve általában mellékelni kell egy motivációs levelet is, amiben a beadott munkáról, további célokról és elképzelésekről kell megfogalmazni a gondolataitokat.  

"Az értékelés szempontjai a portfólió minőségén kívül az elhivatottság, tervezési rátermettség, személyes attitűd, kreatív adottság, prezentációs készség, szakmai motiváció, inspiráció" - tette hozzá a dékánhelyettes.

Illetve a művészeti képzéseknél nagyon fontos, hogy a beadott munkákhoz mellékelni kell egy nyilatkozatot, amiben vállaljátok, hogy a beadott munkák saját, önálló alkotások. Ezekhez az adott egyetem honlapján találtok mintát, illetve a korábbi évek felvételi vizsgáinak részleteit, kérdéseit is megnézhetitek.   

Mi történik, ha nem sikerül a vizsga?  

Ha nem sikerül a felvételi, akkor a pótfelvételin újra próbálkozhattok. Ezt a felvételi időszakot - az általános felvételi időszakot követően - a ponthatárok kihirdetése után pár nappal szokták elindítani, de ugyanúgy a szeptemberben induló képzésekre jelentkezhettek.

"A pótfelvételire bárki jelentkezhet, aki nem jutott be a normál felvételi eljárás során a választott szakra. Eredeti elképzeléséhez képest itt más szakot vagy képzési formát (npéldául levelező helyett nappalit) is megjelölhet a felvételiző. Fontos, hogy a pótfelvételin kizárólag költségtérítéses helyekre lehet jelentkezni" - emelte ki Július Gyula. Hozzátéve: ha nem sikerül a felvételi, akkor azt javasolják, hogy a következő próbálkozásig vegyetek részt előképzésen, szakirányú OKJ-s képzésen vagy előkészítőn.

Mikor vannak ezek a vizsgák? 

A gyakorlati vizsgákat jellemzően májusban és júniusban tartják az intézmények. Fontos, hogy művészeti és testnevelés képzésen - ellentétben a pedagógus alkalmassági vizsgával - minden intézményben külön-külön részt kell venni. Ez a vizsga nem vihető tovább.  

A gyakorlati vizsgák egyes intézményekben, szakokon többnaposak is lehetnek, ezért két vagy több intézmény vizsganapjai ütközhetnek. A felsőoktatási felvételi jelentkezés benyújtása előtt célszerű tájékozódni az érintett intézményeknél, hogy a jelentkező minden megpályázott szakon részt tud-e venni a gyakorlati vizsgán.  A vizsgáról szóló értesítést (vizsgabehívót) az adott felsőoktatási intézmény küldi, ezért amennyiben a táblázatban jelzett első vizsga időpontja előtt egy héttel még nem kaptok ilyen tartalmú levelet, célszerű az adott intézménytől érdeklődnie ezzel kapcsolatban. 

A 2020-ban tervezett vizsgaidőpontokat már megnézhetitek.