Nem volt könnyű éve azoknak a diákoknak, akik 2020-ban felvételiznek egyetemre vagy főiskolára. A kormány döntései, halogatás és az információhiány mindenkinek “izgalmassá” tette 2019-et. Most összeszedtünk mindent, ami ebben az évben történt és a jövő évi felvételin fontos lesz.
A 2020-as felvételi már elkezdődött, a legfrissebb cikkeket itt nézhetitek meg. A meghirdetett szakok listáját pedig itt találjátok. Most összeszedtük, mi történt 2019-ben a felvételi körül.
Még 2014-ben kezdődött
A nyelvvizsga-követelmény bevezetését 2014-ben jelentették be, a középiskoláknak és a diákoknak azonban úgy tűnt, nem volt elég ideje felkészülni a változásra. 2018-ban az egyetemi, főiskolai alap- és osztatlan képzésekre bekerülők mindössze 69 százalékának volt középfokú nyelvvizsgája, a pedagógusképzésen ugyanakkor csak 53 százalék, több képzésen pedig kevesebb mint ötven százalék volt az arány. A kisebb vidéki egyetemeket pedig még súlyosabban érintette volna a változás a 2018-as statisztikák szerint.
A nyelvvizsgázók száma egyébként nem ugrott meg sem az elmúlt években, sem 2019 őszén a követelmény bevezetésének hatására - mondta el idén ősszel Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke. Szerinte a diákok kivártak.
A téma folyamatosan terítéken volt. A képviselők többször is vitáztak a parlamentben - úgy tűnik, a kormány még mindig ragaszkodik a nyelvvizsgához és emelt szintű érettségihez kötött felvételihez.
Aztán jött egy reménysugár
Amikor 2019. februárjában a Magyar Hírlap úgy értesült, várhatóan mégsem lesz kötelező a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez 2020-tól. Ez a remény rövid ideig tartott, ugyani az Emberi Erőforrások Minisztériuma másnap azt közölte: maradnak a szabályok, nyelvvizsgára is szükség lesz a 2020-as felvételitől. Azonban a kormány mégiscsak beadta a derekát. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) november elején nyújtott be javaslatot a kormánynak arról, hogy vegyék ki a felvételi követelmények közül a nyelvvizsgát, miután egyeztettek a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK), a Roma Szakkollégiumok Egyesületével és a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületével, akik mind az eltörlés mellett foglaltak állást.
A javaslat pedig – a több évi huzavona után - meglepően hamar át is ment a döntéshozókon, ugyanis rá pár nappal később a kormány eltörölte a kötelező középfokú nyelvvizsga követelményét a 2020-as felvételin: ne feledjük, az új szabályozás értelmében senki nem kerülhetett volna be egyetemre, főiskolára B2-es szintű komplex nyelvvizsga nélkül. Ami pedig több ezer diákot érintett volna, hiszen ezrek szorulhattak volna ki a felsőoktatásból.
Ha nyelvvizsga már nem is kötelező, változik az angolérettségi követelménye 2020-tól. Közép- és emelt szinten is érinti a diákokat. Középszinten ugyanis a vizsga az Európa Tanács skálája B1 szintjének felel majd meg. A korábbi A2-B1 szinthez képest ez szintemelkedést jelent. A többi változásról itt olvashattok.
Mi lesz az emelt szintű érettségivel?
A szintén felvételi feltételként előírt egy emelt szintű érettségi továbbra is megmarad. A szabályokat pontosítják, és már az első ilyen vizsgáért jár 50 pluszpont, akkor, ha 45 százalékos eredményt ér el a diák - mondta korábban Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára. Emelt szintű érettségi vizsgáért továbbra is maximum 100 többletpontot lehet szerezni.
Akkor milyen lesz a pontszámítás?
Erről korábban többször is írtunk. Az összefoglalókat itt nézhetitek meg.
Elindult a felvételi jelentkezés. A szeptemberben induló alap-, osztatlan mester- és mesterképzésekre, valamint felsőoktatási szakképzésekre 2020. február 15-ig lehet jelentkezni az E-felvételi felületen.
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.
|
