Csütörtökön megjelent a 2020. szeptemberében induló képzésekre érvényes felvételi tájékoztató. Mutatjuk, milyen alapvető feltételeknek kell megfelelnetek ahhoz, hogy bekerülhessetek a kiválasztott szakra.
Ahogy beszámoltunk róla, csütörtökön megjelent a 2020-as felvételi tájékoztató: a jövő szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre február 15-ig jelentkezhettek.
Ahhoz, hogy bekerüljetek a kiválasztott szakra, több alapvető feltételnek is meg kell felelnetek. Egyrészt rendelkeznetek kell a megfelelő végzettséggel: felsőoktatási szakképzés, alapképzés és osztatlan mesterképzés esetén érettségi bizonyítvánnyal, mesterképzés esetén az adott szakra vonatkozó bemeneti követelményeknek megfelelő felsőfokú oklevéllel.
Érettségi követelmények és vizsgák
Ha alap- vagy osztatlan mesterképzésre, illetve felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, jövőre is maximum 500 pontot szerezhettek. A pontszámítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (maximum 200 pont), valamint a többletpontok (maximum 100 pont) képezik.
Alapképzés és osztatlan mesterképzés esetén legalább két olyan tárgyból kell érettségi vizsgaeredménnyel rendelkeznetek, amely beszámítható az érettségi pontokba. Emellett a 2020-as felvételin már minden alap- és osztatlan szakon kötelező legalább egy emelt szintű érettségi: azt, hogy mely szakokon milyen tárgyakból és milyen szinten kell érettségiznetek, itt nézhetitek meg.
A legalább két, az érettségi pontokba beszámítható tárgy követelménye nem vonatkozik azokra a szakokra, amelyeken a gyakorlati vizsga vagy a felsőfokú oklevél alapján számítják a felvételi pontszámot. Az emelt szintű érettségit kiválthatjátok felsőfokú oklevéllel, azokon a képzéseken pedig, amelyeken csak gyakorlati vizsga van, nem kötelező az emelt szintű: ilyenek a művészet és művészetközvetítési szakok, az edző alapképzési szak, valamint az osztatlan művészeti tanárképzés szakjai.
Több képzésen - például a többi osztatlan tanárképzésen vagy a tanító alapképzési szakon - alkalmassági vagy pályaalkalmassági vizsgát írnak elő, amelyekből ugyan pontokat nem számolnak, de ha nem feleltek meg rajtuk, nem kerülhettek be. A vizsgákról a meghirdetett szakoknál, a Felvi Egyetemek, főiskolák menüpontjában tájékozódhattok.
Minimumpontszámok a különböző szakokon
Ahhoz, hogy bekerüljetek, el kell érnetek a minden szakra érvényes minimumpontszámot is: ez alap- és osztatlan képzés esetén 280 pont, amelyet az érettségi pont számításánál figyelembe vehető emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért, illetve az OKJ szerinti szakképesítésért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül kell megszereznetek. A felsőoktatási szakképzéseken 240 pont a minimum, ebbe a többletpontok közül csak az emelt szintű érettségiért járót lehet beszámítani. Mesterképzés esetén 100-ból minimum 50 pontot kell elérnetek.
Ha nem teljesítitek a a felvétel alapvető feltételeit, az összpontszámotok nulla lesz. A felvételi ponthatár az adott képzésre jelentkezők felvételi összpontszáma, a jelentkezők által megjelölt jelentkezési sorrend és az adott szakra vonatkozó felvehető szakos kapacitásszám alapján alakul majd ki. A ponthatárokat július 23-án húzzák.
Több népszerű alap- és osztatlan szakon a korábbi évekhez hasonlóan előzetes ponthatárt állapítottak meg az állami ösztöndíjas képzésre vonatkozóan: a teljes listát itt találjátok, arról pedig, hogy mely szakokon csökkent a ponthatár, itt olvashattok.
Felvételi 2020: milyen szempontokat érdemes figyelembe venni a szakválasztásnál?
Jövőre szeretnétek felvételizni egyetemre, főiskolára és a megfelelő képzést keresitek? Szempontok és információk, hogy könnyebb legyen a választás.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
