Az előző évekhez képest átlagos nehézségű feladatokat kellett megoldnaniuk a diákoknak az emelt szintű fizikaérettségin, legalábbis Hugl Péter, az Eötvös József Gimnázium vizsgázója szerint.

A középszintű feladatokat és megoldásokat itt nézhetitek meg.

Az emelt szintű feladatsort és a megoldást itt nézhetitek meg.

Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok. Itt van a középszintű fizikaérettségi első részének nem hivatalos megoldása. A középszintű fizikaérettségi második részének nem hivatalos megoldása

"Az első, feleletválasztós résznél végig egyértelmű volt, mire kérdeznek rá, nem okozott nagyobb nehézséget a példák megoldása. Volt például egy olyan feladat, ahol két cérnára felfüggesztett golyó közül kellett meghatározni, hogy melyik ér le hamarabb" - mondta az érettségiző, aki a feladatsor második részének esszéfeladatai közül a hőtágulással kapcsolatos példát dolgozta ki, emellett erő-egyensúlyra és forgatónyomatékra vonatkozó példákat is választani lehetett.

Az érettségiző társait a Kepler-törvényekről szóló feladat lepte meg leginkább, csillagászati témakörre ugyanis nem számítottak, bár elmondásuk szerint maga a feladat nem volt nehéz.

"A négy óra akkor volt elég a példák megoldására, ha valaki jól osztotta be idejét, de összességében ilyen témakörökre és ilyen nehézségű feladatokra számítottam" - tette hozzá az Eötvös József Gimnázium érettségizője.

Emelt szinten 240 percük volt a diákoknak, a feladatsor három részből állt. Az első, feleletválasztós kérdéssor 15 kérdést tartalmazott, amelyekre összesen 30 pontot lehetett kapni, a második rész esszéfeladatokból állt - három téma közül kell egyet választani, ezért 23 pontot lehet kapni -, a harmadik, összetett feladatokat tartalmazó rész pedig 47 pontot ér, itt mind a négy hosszú feladatot meg kell oldani.