szerző:
Eduline

Nem veszített népszerűségéből a jogi és igazgatási képzési terület: jogász-, igazgatásszervezői és nemzetközi igazgatási szakra is több ezren jelentkeztek. 2010-ben egyik magyarországi egyetem állam- és jogtudományi karára sem kellett 431-nál magasabb pontszám a sikeres felvételihez.

Február 15-ig több mint 6300-an jelentkeztek jogászképzésre: nappali tagozaton 2009-ben és 2010-ben is 426 volt a legmagasabb ponthatár, ennyit kellett összegyűjteniük azoknak, akik az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára felvételiztek. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem jogtudományi karán 417 pontra volt szükség, a harmadik legmagasabb ponthatárt (416) pedig a Pécsi Tudományegyetemen és a Miskolci Egyetemen húzták meg 2010-ben. Levelező tagozaton még több pont kellett a sikeres felvételihez: a PPKE-n 431, a Miskolci Egyetemen 430, a Debreceni Egyetemen és a Széchenyi István Egyetemen 428 összpontszám alatt nem lehetett államilag finanszírozott helyet szerezni.
Nemzetközi igazgatási képzés: a BCE szakjához kellett a legtöbb pont
©

A képzési terület második legnépszerűbb szakja idén is az igazgatásszervező BA-képzés: a legtöbb pontot - 399-et - a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karára jelentkezőknek kellett összegyűjteniük, a Debreceni Egyetemen 394, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán pedig 392 volt a ponthatár. A nemzetközi igazgatási BA-képzéshez legalább 423 pontot kellett szerezni, ennyivel lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre és a Széchenyi István Egyetemre, a Corvinuson 425-nél húzták meg a ponthatárt. A 2010-es felvételi ponthatárokat itt nézheted meg.

Alapszak neve A legalacsonyabb ponthatár 2010-ben (államilag finanszírozott, nappali) A legmagasabb ponthatár 2010-ben (államilag finanszírozott, nappali)
Jogász 409 (SZE-ÁJK) 426 (ELTE-ÁJK)
Igazgatásszervező 392 (ME-ÁJK) 399 (BCE-KIK)
Bűnügyi igazgatási - bűnügyi szakirány (BA) - 412 (RTF)
Bűnügyi igazgatási - gazdaságvédelmi szakirány (BA) - 399 (RTF)
Bűnügyi igazgatási - pénzügynyomozói szakirány (BA) - 400 (RTF)
Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási (BA) - 386 (ME-ÁJK, SZTE-ÁJK)
Nemzetközi igazgatási (BA) 423 (PPKE-ÁJK, SZE-ÁJK) 425 (BCE-KIK)
Rendészeti igazgatási - biztonsági szakirány (BA) - 280 (RTF - csak költségtérítéses formában indul)
Rendészeti igazgatási - büntetés-végrehajtási szakirány (BA) - 236 (RTF)
Rendészeti igazgatási - határrendészeti szakirány (BA) - 379 (RTF)
Rendészeti igazgatási - igazgatásrendészeti szakirány (BA) - 391 (RTF)
Rendészeti igazgatási - katasztrófavédelmi szakirány (BA) - 387 (RTF)
Rendészeti igazgatási - vám- és jövedékigazgatási szakirány (BA) - 394 (RTF)

ELTE, Széchenyi István Egyetem és PTE: a rangsor élén

Az igazgatási és jogi terület iránt érdeklődő diákok idén is kilenc egyetem és egy főiskola közül választhatnak: a Felvi rangsorában az élen az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem áll. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara nagyot javított az előző évhez képest, akkor a negyedik helyen szerepelt, igaz, 2009-ben szintén lekörözte az ország többi jogtudományi karát. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem három helyet, a Károli Gáspár Református Egyetem pedig egy helyet csúszott vissza a listán, a miskolci és a pécsi egyetem jogi kara, valamint a Rendőrtiszti Főiskola azonban előrébb lépett a jogi és igazgatási szakokat indító felsőoktatási intézmények rangsorában. A magyarországi egyetemek és főiskolák összesített rangsorát itt nézheted meg.

A 2011-es rangsor élén az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara áll
©

A legmagasabb átlagpontszámot az ELTE Állam- és Jogtudományi Karra jelentkezők szerezték (442,6 pont), de a jó eredményeket produkáló középiskolából érkezők és az OKTV-helyezettek száma alapján is ez a kar a listavezető. A nyelvvizsgával rendelkező felvett hallgatók aránya a jogi-igazgatási felsőoktatási intézmények döntő többségében meghaladja a kilencven százalékot, a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karára például kizárólag nyelvvizsgával rendelkező végzős középiskolások jutottak be.

Az oktatói kiválóság mutatói szerint a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara az első, ezt követi az ELTE-ÁJK, valamint a Szegedi Tudományegyetem jogi kara. Az ELTE elsősorban a kandidátusi és akadémiai doktori fokozattal rendelkező oktatóinak magas száma miatt került az élmezőnybe, míg a SZTE-ÁJK tanárai között a kandidátusi és PhD-fokozattal rendelkezők száma, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara pedig az akadémia doktorok aránya alapján került a legjobbak közé. A jogi és igazgatási képzési terület részletes rangsorát itt nézheted meg.

Az elsőhelyes jelentkezések alapján 2010-ben a Rendőrtiszti Főiskola tarolt, több mint ezerhétszázan jelölték meg az intézmény képzéseit a felvételi lapon. Igaz, elsöprő többségüknek esélye sem volt bekerülni a szakokra.

eduline