Az egyik "legvadabb" javaslat szerint a középiskolai záróvizsgákat kétlépcsős rendszerben szervezték volna meg: a tervezet szerint az első, a tizedik évfolyam végén letett vizsga az általános műveltséget mérte volna fel, a diákoknak több tantárgyból, független bizottság előtt kellett volna számot adniuk tudásukról. A középiskola befejezésekor ismét vizsgáztak volna a végzősök, ekkor azonban már a szaktárgyi tudásukat mérték volna fel a külsős bizottságok.

Szintén a kilencvenes évek elején vetődött fel a nemzetközi érettségi bevezetésének ötlete. A genfi székhelyű nemzetközi vizsgarendszerben a diákoknak egy kétéves tanítási programot követően három tantárgyból alap-, háromból pedig emelt szintű vizsgát kell tenniük. A hat tantárgyból – magyar, matematika, társadalomtudomány, idegen nyelv, természettudomány és egy választott tárgy – alapszinten az iskola tanárai, emelt szinten független bizottságok előtt kellett volna vizsgázni, amely a tervek szerint a felvételit is kiváltotta volna. Ezt a modellt elsősorban a két tannyelvű gimnáziumok támogatták, és kilátásba helyezték egy közösen működtetett érettségi rendszer kidolgozását is. A nemzetközi érettségiről bővebben itt olvashatsz.

Nyolc tantárgy, kötelező emelt szintű vizsga

A kétszintű érettségi 1995-ben nyilvánosságra hozott koncepciójáról folytatott szakmai vita során is több olyan ötlet felmerült, amelyből végül nem lett semmi – ilyen volt az a javaslat, hogy nyolc tantárgyból legyen kötelező záróvizsgát tenni. 1996-ban a Konferencia az érettségiről című szakmai fórumon Báthory Zoltán, az akkori Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára előadásában fejtette ki azt az elképzelést, hogy egyes elitgimnáziumok kizárólag emelt szintű vizsgát szerveznek majd diákjaiknak.

A vita a kétszintű rendszer bevezetése után sem hagyott alább – többen magának az alapkoncepciónak a helyességét kérdőjelezik meg. Csapó Benő oktatáskutató az Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal által készített Zöld Könyvben azt írja, hogy két szint helyett egy kellőképpen differenciált skálán kellene pontozni a tanulók tudását. Az elképzelés szerint a vizsga nem vesztené el kettős rendeltetését, tehát megtartaná a középiskolai tanulmányokat lezáró és a felsőoktatási felvételinek megfelelő funkcióját. „Az említett feltételeket például kielégítené egy olyan skála, amelyen 200 pont megszerzése lenne az elégséges szint, 500 pont felett a jeles, és további, egyre nehezebb feladatokkal akár az 1000-es szintig is ki lehetne terjeszteni a skálát, ami lehetőséget adna még a legjobbak megkülönböztetésére is” – írja az oktatáskutató, aki a választható tárgyak helyett kötelezővé tenné a természettudományos érettségit.

2013-tól a felvételihez már sok szakon kötelező az emelt szint

2010-re nyilvánvalóvá vált, hogy a kétszintű rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – a hallgatói létszám alapján finanszírozott egyetemek a jelentkezőkért folytatott verseny miatt ugyanis nem tették kötelezővé az emelt szintű vizsgát. Egy márciusi kormányrendelet alapján azonban 2013-tól több szakra csak az emelt szinten vizsgázó diákok juthatnak be. „Az emelt szintű vizsgának van kockázata, ugyanakkor igazságos, a legjobbaknak kedvez. Az egyetemek lazaságuk következményeit nyögik. A felvételihez minimum egy tárgyból kötelező legyen a nehezebb vizsgát választani, ez a cél” – mondja Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője.

A természettudományos tárgyból tett kötelező érettségit – amelyet végül kivettek a közoktatási törvény tervezetének legújabb változatából – szerinte egy olyan érettségi tárgy helyett lehetne bevezetni, amely kiváltható más standardizált vizsgával, amilyen például a nyelvvizsga. Milyen szakokra lesz kötelező 2013-tól az emelt szintű érettségi? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) korábbi elnöke a Fidesz javaslatának elfogadása előtt úgy nyilatkozott, az emelt szintű vizsgák népszerűtlenségét azzal lehetne orvosolni, ha azok az egyetemek, amelyek a hozzájuk jelentkezők számára előírják a nehezebb vizsgát, kiemelt állami támogatásban részesülnének. A kötelező emelt szintű vizsga ötletét az MRK tagjainak nagy része támogatja, a tanulók felkészítésével kapcsolatban azonban még vannak kételyek. „Nem elegendő egyszerűen előírni a nehezebb vizsgát, a feltételeket is meg kell teremteni, hogy a diákok teljesíteni tudják a magasabb követelményeket” – mondja Sándorné Kriszt Éva, az MRK jelenlegi elnöke.



B.B.
eduline