szerző:
Eduline

Idén is a matematika okozta a legnagyobb nehézséget az érettségizőknek, a májusi középszintű érettségin újfent nem érték el a diákok a hármas átlagot – derült ki a 2010-es érettségi eredmények napokban nyilvánosságra került adataiból. Tavaly sikerült a közepesnél kicsit jobban teljesíteni, idén viszont csak 2,91 lett a diákok átlaga. Öröm az ürömben, hogy a matematika az egyedüli olyan tantárgy, amelyben a diákok hármasnál rosszabb átlagot értek el - írja a HVG.

A matematika okozza továbbra is a legnagyobb nehézséget az érettségizőknek, a májusi középszintű érettségin újfent nem érték el a diákok a hármas átlagot – derült ki a 2010-es érettségi eredmények napokban nyilvánosságra került adataiból. Tavaly sikerült a közepesnél kicsit jobban teljesíteni, idén viszont csak 2,91 lett a diákok átlaga. Öröm az ürömben, hogy a matematika az egyedüli olyan tantárgy, amelyben a diákok hármasnál rosszabb átlagot értek el.

Bár az idei érettségi feladatok ismertetése után szinte egyöntetűen az volt a szakemberek véleménye, hogy a beiktatott könnyű feladatokat figyelembe véve kettesre bármelyik diák meg tudja írni az érettségit, a gyakorlat nem ezt mutatta. Közel nyolcszáz érettségizőn kifogott a feladatsor, s megbuktak. Ezzel a bukásoknál is a matek lett a listavezető, megelőzve minden más tantárgyat. Mint ahogy azzal is sikerült egyedi negatív rekordot felállítani a matematikával, hogy a diákok közel kétharmadának teljesítménye az 50 százalékos szint alatt maradt.

A nappalis diákok – ahogy korábban is – most is valamivel jobban teljesítettek matematikából, mint az estisek vagy a levelezősök, de még így is csak éppen elérték a hármas átlagot. Az igazán nagy gond a szakközépiskolákban van, hiszen a gimnáziumi tanulók 3,4-es eredményével szemben az ott érettségizett 37 ezer diáknak csak 2,61-es átlagot sikerült idén összehoznia. Ez azt jelenti, hogy az ott tanuló diákok háromötöde csak kettes érdemjegyet tudott szerezni, mert teljesítménye nem érte el a 40 százalékot sem. A gimnáziumokban a diákok egyharmada nyújtott ilyen gyenge teljesítményt.

Budapest-vidék viszonylatban összességében nincs lényeges különbség a szakközépiskolások matematikaérettségi eredményei között. A fővárosiak gyakorlatilag az országos átlagot hozták, míg egyes vidéki iskolákban még ennél az egészen elképesztően gyenge eredménynél is születtek szignifikánsan rosszabbak. Edelényben például 2,18-as jegyátlagot sikerült az ottani szakközépiskolásoknak elérniük úgy, hogy nem is bukott meg senki, viszont több mint négyötödük kettest kapott. A dunántúli Móron 2,1-es átlagot produkáltak a végzősök úgy, hogy szintén nem bukott meg senki, s nagyjából ugyanez a helyzet a keleti végeken fekvő Záhonyban is.

Ez már annyira rossz eredmény, hogy megkérdőjelezi a magyar matematikaoktatás hatékonyságát. Hiszen a szakközépiskolás diákok lényegében csak azokat a nagyon könnyű feladatokat képesek megoldani, amelyeket már az általános iskola nyolcadik osztálya után is teljesíteniük kellene. A nehezebb, gondolkodásra épülő példák megoldhatatlan feladat elé állítják a legtöbbjüket. Márpedig a szakközépiskolákban talán még fontosabb lenne a matematika sikeres oktatása, mint a gimnáziumokban, hiszen javarészt olyan, főleg műszaki pályák felé orientálódnak onnan a diákok, ahol szükségesek a jó matematikai alapok.

A gimnáziumok szintén aligha dicsekedhetnek a matematikaérettségikkel. A szakközépiskolai eredmények kapcsán már említett Edelényben vagy Móron a gimnazisták érettségije is hármas átlag alatt maradt matekból, Záhonyban csak 2,1, míg Budapesten az országos átlag (3,4) körül volt az eredmény. A kötelező érettségi tárgyak közül magyarból és történelemből igencsak megmutatkoztak a két iskolatípus közötti különbségek: a gimnáziumok mindkét tárgyból négyes átlag felett produkáltak, míg a szakközepekben tanulók ezzel egy teljes osztályzattal gyengébben. Az idei érettségit magyarból egyébként a tanárok szintén nehezebbnek tartották, mint a tavalyit, és gyengébbek is lettek az átlageredmények, de a jelek szerint a három feladatból az egyik legalább olyan volt, amit a diákok jó színvonalon meg tudtak oldani.

©

Magyarból az utóbbi évekhez viszonyítva idén drasztikusan, alig ezer diákra csökkent az emelt szinten érettségizettek száma, 2006-hoz képest például ötödannyira. A magyarból emelt szinten vizsgázók közel fele nem érte el a 60 százalékos eredményt, ami a továbbtanulók esetében már megkérdőjelezi, hogy érdemes-e vállalniuk a nehezebb feladatokat, hiszen olyan sok pontot veszíthetnek így, hogy azokat nem kompenzálják a pluszpontok. A magyarral ellentétben matematikából a tavalyinál többen, mintegy két és fél ezren jelentkeztek emelt szintű vizsgára, és ők jól is teljesítettek: a háromnegyedük 60 százalék feletti eredményt ért el.

A középszintű eredményeket látva, különösen matematikából, nem lesz könnyű annak a kormányzati elképzelésnek a megvalósítása, hogy a felsőoktatásba kerüléshez legalább egy emelt szintű vizsgát tegyenek le a diákok. Ez ugyanis alaposan megrostálja majd a jelentkezőket, s visszavetheti a számukat is. Márpedig a felsőoktatási intézményeknek létérdekük minél több diák felvétele, hiszen ennek alapján jutnak az állami támogatáshoz.

Az is tény, hogy a felsőoktatás már ma is nehezen birkózik meg a megfelelő tudás nélkül bekerült diákokkal. Tavaly például a frissen kezdő műszakis, természettudományos hallgatók egy részével felmérő dolgozatot írattak matematikából, kémiából és fizikából. A dolgozatokra maximum 50 pontot lehetett kapni, ebből 25 megszerzését tartották a tanárok elégséges, azaz kettes szintűnek. A dolgozatok átlaga egyik tárgyból sem érte el az elégségest. Fizikából megközelítette – a diákok 47 százalékos átlagot értek el –, kémiából 35, matematikából pedig csak 27 százalékos lett az eredmény. Azaz a vizsgálat visszatükrözi a matematikaérettségi tapasztalatait: nem ad a középiskolai matematikaoktatás olyan tudást, amellyel a felsőoktatásban a diákok meg tudnák állni a helyüket.

RIBA ISTVÁN

HVG