A Történelemtudományi Tanszék a Közép-európai Egyetem (Department of History, Central European University, CEU) csaknem két évtizede dinamikusan fejlődő alkotórésze. A CEU az egyetlen nemzetközi, angol tannyelvű felsőoktatási intézmény Európában, amely kettős akkreditációval rendelkezik (Magyarországon és az Egyesült Államokban).
Az iskolarendszerű szakképzés alsó korhatárának csökkentését kezdeményezik szülői szervezetek. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) levélben fordult Arató Gergely oktatási államtitkárhoz és Szűcs Erika munkaügyi miniszterhez, hogy a 14 éves diákok is bekapcsolódhassanak a szakképzésbe a jelenlegi 16 éves korhatár eltörlésével - adta hírül a HRportal.
Érettségi után kezdtem csak igazán izgulni - természetesen a felvételi miatt. Ugyanis az új pontszámítási módszer kiszámíthatatlan volt. Emlékszem, kéz a kézben izgultunk a ponthatárok éjszakáján osztálytársaimmal. Igazán szerencsésnek mondhatom magam, mert Magyarország, sőt Európa vezető egyetemére, az Eötvös Loránd Tudományegyetemre sikerült bejutnom. Meglepő módon alacsony volt a ponthatár, mindössze 320 pont elegendő volt ahhoz, hogy felvegyenek germanisztika szakra. Így lett belőlem német szakos hallgató.
Intenzív reklámkampányt folytatnak a felsőoktatási intézmények a február 15-ei felvételi jelentkezés határideje előtt - írta meg a Világgazdaság. A lap szerint elsősorban online hirdetésekkel és személyes találkozókkal operálnak az intézmények, de használnak print hirdetéseket és PR tevékenységet, elsősorban a szülők elérése érdekében. A ReVISION alternatív kommunikációs ügynökség szerint azonban a klasszikus eszközök helyett ütős és újszerű módszerekkel lehet a fiatal korosztályt hatékonyan megcélozni.
„Itt az alapműveltséged már kevés lesz a ketteshez. Kíváncsi vagy, milyen egy vizsgaidőszak ezen az egyetemen? Emlékezz vissza az érettségire való felkészülésedre, és szorozd meg héttel! Kerülj jó vizsgabizottsághoz! Húzz mindig jó tételt! Így megúszod kevés utóvizsgával…”
A ZsKF Hallgatói Központja várja érdeklődőit a város centrumában
Elkészült a legújabb összehasonlító felmérés, melyből megtudhatjuk, hogy az Egyesült Államoktól kezdve Európán és a Távol-Keleten át Ausztráliáig mely külföldi egyetemek bizonyultak a legjobbnak ebben az évben. Sőt, idén először Izrael is felkerült a húsz ország felsőoktatási intézményeit rangsoroló top100-as listára.
Egy brit felmérés szerint ötből négy szülő megbánta, hogy nem tanult tovább. A megkérdezett 4500 felnőtt 16%-a úgy gondolja, hogy szebb karriert futhatott volna be, ha van diplomája, 13%-uk pedig úgy vélekedik, hogy felsőfokú képzéssel jobban boldogulnának a jövőben is. Saját tapasztalataikból kiindulva, 80%-uk úgy nyilatkozott, hogy mindenképpen be fogja íratni a csemetéjét az egyetemre, hogy ezzel is segítsék őket a céljaik elérésében.
A tandíjkérdést sem kerülhette el Angela Merkel német kancellár az október 15-én, Drezdában megrendezett németországi kulturális és oktatási csúcstalálkozón, miután egy, az oktatási minisztérium megbízásából készített tanulmány eredményei napvilágra kerültek. Az elemzés szerint a magas tandíjak 2006-ban 20 ezer fiatalt tántorítottak el a továbbtanulástól.
A lehető legtovább koptatnák az egyetemi padokat az új rendszerű alapképzést elsőként az idén elvégző hallgatók. Talán bölcsen is teszik, a munkaerőpiacon ugyanis egyelőre bizonytalanság fogadja őket.
Folytatódtak az elmúlt évek tendenciái az idei felsőoktatási felvételi statisztikák szerint. Tovább csökkent a felvételizők száma, és továbbra is őrzik vezető helyüket a társadalomtudományok a mérnöki és a természettudományos szakok előtt. Kevesen gondolnak arra, hogy nem csak a diákokat érintik az eredméynek, de a gazdaság számára is meghatározó, hogy hány szakon, milyen képességű diákok tanulnak.
A diákok 68 százaléka bízik benne, hogy az érettségi évében felvételt nyer az egyetemre, mindössze 3 százalékuk gondolja úgy, hogy egyáltalán nem lesz képes bejutni felsőoktatási intézménybe - derül ki a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) diákok körében végzett országos középiskolai kutatásából.
Több munkaerő-piaci felmérés bebizonyította az utóbbi időben, hogy a diplomával rendelkezők hazánkban még mindig sokkal könnyebben helyezkednek el, mint érettségizett társaik, ráadásul legalább kétszeres jövedelemmel értékelik a felsőfokú végzettségűek munkáját a középfokú végzettségűekéhez képest.
