Évekkel ezelőtt az egyetemekre még úgy tekintettünk, mint a tudás egyedüli forrására - de ez ma már egyáltalán nincs így. Az információkhoz szinte bárki bárhonnan hozzáférhet, az egyetemeknek pedig alkalmazkodniuk kell ezekhez a változásokhoz. De mégis hogyan?
A változásoknak köszönhetően értelemszerűen a munkaerőpiacon is mást várnak el manapság, mint 15-20 évvel ezelőtt. Ezért egy felsőoktatási intézmény ma már nem attól lesz jó, hogy minél nagyobb mennyiségű tananyagot ad át. Általánosságban igaz, hogy sokkal fontosabb, hogy a tömény elmélet helyett a hallgatók valóban hasznosítható tudást szerezzenek, amivel később érvényesülni tudnak az egyetem falain kívül is. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha az egyetemek alkalmazkodnak az új munkaerőpiaci igényekhez.
"A technológia gyors fejlődése és a robotizáció miatt elsősorban azokat a készségeket érdemes fejleszteni, amelyek nehezen automatizálhatók. Ilyen például a kreatív gondolkodás, a problémamegoldás, vagy mondjuk a kommunikáció, ahol az emberek még mindig nagy előnyben vannak a számítógépekhez képest" - mondta el az Eduline-nak Dr. Tóth Ágnes, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) elnök-vezérigazgatója.
A Metropolitanen évek óta igyekeznek lépést tartani ezekkel a kihívásokkal, ezért az oktatás módszertanát is megújították: a készségfejlesztésre és a gyakorlatiasságra helyezték a hangsúlyt. A portfólió alapú képzési módszer bevezetésével pedig nyomon követhetővé tették, hogy az egyetemisták milyen készségeket sajátítanak el az évek során.
De mit is jelent ez a jól csengő fogalom a gyakorlatban?
"A módszer lényege az, hogy a hallgatók a kezdetektől elkezdik felépíteni a saját portfóliójukat, amiben a tanulmányaik során megszerzett, és a munkaerőpiacon értékelhető készségeket és tudást gyűjtik össze. Itt rögzítik azt, hogy megszereznek egy új kompetenciát, és ezt példával is illusztrálják. Ennek köszönhetően a tanulmányaik végére a diákok átfogó képet kapnak arról, mit tanultak meg és milyen kompetenciákat sajátítottak el az egyetemen" - foglalta össze Dr. Tóth Ágnes, majd hozzátette: ez a hallgatóknak is komoly segítség, mivel az évek során folyamatosan tudják monitorozni, mik az erősségeik, és mik azok a területek, amelyeket fejleszteniük kell még.
Tény, hogy a művészeti képzéseknél sokkal jellemzőbb, hogy valakinek portfóliója legyen, de az egyetemen úgy látták, hogy a nem művészeti szakokon is nagy jelentőséggel bír, ha alkotóként tekint magára a hallgató - innen ered az “alkotóegyetem” elnevezés is. Az összes képzés a portfólió alapú rendszerben működik. Az első szemeszter elején minden gólya kap egy plusz tréninget, amelyen felkészítik őket arra, hogy hogyan fogjanak hozzá a portfóliójuk elkészítéséhez, és a saját brandjük építéséhez is kapnak támpontokat. Ezenkívül minden félévben indít az egyetem készségfejlesztő tréningeket, amelyeken részt vehetnek a diákok.
Erre a képzési módszerre az oktatókat is fel kellett készíteni. Külön workshopsorozat indult, hogy az oktatók együtt találják ki, hogyan alakíthatók át a tantárgyak órái úgy, hogy azok illeszkedjenek az új módszertanhoz. "Vagyis az oktatók ne abból induljanak ki, mi a tananyag, amit le kell adni, hanem arra a kérdésre keressék a választ, hogy mi az a kompetencia, amit el kell sajátítani a diákoknak a kurzus végére?" - mondta Dr. Tóth Ágnes. "A hallgatóknak is segítség, ha tisztában vannak vele, mit miért csinálnak, így sokkal jobban tudnak viszonyulni a tárgyakhoz" - tette hozzá.
A METU elnök-vezérigazgatója szerint a folyamatosan bővülő portfólió legnagyobb előnye, hogy a képzés végére a hallgatók sokkal jobban átlátják a saját képességeiket, ezáltal könnyebb eldönteniük, melyik az a szakma és munkakör, ami igazán illik hozzájuk, amit hosszútávon is élvezni fognak. Továbbá a portfólió a munkaerőpiacon is előnyt jelent, hiszen a leendő munkáltatójuknak összeszedetten tudják megmutatni, melyek azok a gyakorlati tudáselemek, amiket már megszereztek.
Az értékelés miben tér el egy "hagyományos" képzésétől?
Mivel minden képzésnek meghatározott kerete van, így a hallgatóknak semmivel sem könnyebb, vagy nehezebb teljesíteniük a követelményeket, mint más egyetemeken. Ugyanazokat a tartalmi elemeket kell elsajátítaniuk, csupán a módszertanban van különbség - többek között életszerű és aktuális példákon keresztül tanulnak. Ez azt jelenti, hogy az értékelés és a kreditrendszer is pont ugyanúgy működik, mint bármelyik felsőoktatási intézményben. Az elmélet számonkérése helyett viszont sokkal fontosabb annak ellenőrzése, hogy a hallgatók elsajátították-e a kurzus keretében előírt kompetenciákat.
Az államvizsga sem az általában megszokott szakdolgozatvédésből és tételhúzásból áll. Itt a portfólió prezentálása is a tanulmányok lezárásának a része, a diákok ehhez kapcsolódóan is kapnak egy feladatot. Ugyanakkor Dr. Tóth Ágnes szerint ma már nem szabad, hogy diákoknak csupán a diploma megszerzése legyen a cél. "Ezzel nem érhet véget a hallgatók fejlődése és képzése, hiszen most már karrierünk során élethosszig kell alkalmazkodnunk a változó munkaerőpiaci környezethez, ami lényegében egy élethosszig tartó tanulási folyamatot jelent. Tulajdonképpen erre kell, hogy az egyetem felkészítse a hallgatókat és ezért lesz egy életen át hasznos, ha a hallgatók már az egyetemi évek alatt megismerik a saját készségeiket" - mondta.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
|