Egy svájci kisvárosban működik a világ legdrágább bentlakásos iskolája. Az Institut Le Rosey éves tandíja százezer dollár, vagyis húszmillió forint, a diákok szüleinek ráadásul külön kell fizetniük az egyenruháért és a könyvekért.
Európán kívüli diákokkal, pontosabban az ő tandíjaikkal akarják a brit egyetemek pótolni állami támogatásuk megcsappanását.
A világ legdrágább felsőoktatási intézményeinek többsége meglepő módon nem Svájcban vagy Nagy-Britanniában, hanem az Egyesült Államokban van. A borsos tandíj nem feltétlenül jár együtt kimagasló képzéssel, rugalmas szabályokkal viszont annál inkább.
Több mint 53 ezer dolláros, vagyis tízmillió forintos éves tandíjat szed hallgatóitól a világ egyik legdrágább egyeteme, a George Washington University – igaz, a kollégiumi szobáért, a tankönyvekért és az étkezésért külön már nem kell fizetni.
A hallgatók harmincöt-negyven százaléka – ennyien kénytelenek diploma nélkül távozni az egyetemekről, főiskolákról egy-két, rosszabb esetben három-négy év tanulás után, legalábbis Pokorni Zoltán szerint, aki utólagos tandíjat szedne a lemorzsolódó diákoktól. A kérdés csak az, hogy pontosan kinek kellene visszamenőleg kifizetnie a képzése árát.
Az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke szerint senki sem beszélt tandíjról, de kezelni kell a lemorzsolódó diákok és a külföldre távozó diplomások képzésének finanszírozását. Pokorni Zoltán - akit a miniszterelnök kért meg januárban egy lehetséges alternatíva kimunkálására - az MTI-nek adott interjúban azt is elmondta, hogy senkivel és semmiért nem áll harcban, a véleményét fogalmazza meg az oktatásról.
Berlinben minden harmadik egyetemi hallgató nem zárkózna el attól, hogy szexmunkával teremtse elő a pénzt tanulmányaihoz, vagy legalábbis fontolóra venné a lehetőséget - áll egy berlini tanulmányban.
Fenyegetőzve vesznek rá cégek ügynökei boltosokat tanfolyamok elvégzésére Baranyában - írta az Új Dunántúli Napló csütörtöki számában.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint csak felmenő rendszerben és semmiképpen sem visszamenőleges hatállyal képzelhető el, hogy utólag térítést fizettessenek a lemorzsolódó hallgatókkal.
Pokorni Zoltán szerint utólagos tandíjat kéne fizetniük azoknak a diákoknak, akik évekig járnak egy felsőoktatási intézménybe, majd nem fejezik be azt. Az oktatási bizottság fideszes elnöke a TV2 reggeli műsorában arról beszélt, hogy a diákhitelt kiterjesztené az ilyen esetekre is.
Nőtt a kereslet a fizetős képzések iránt a felsőoktatásban; a statisztikák szerint több mint ezerhatszázzal emelkedett egy év alatt a költségtérítéses képzésre jelentkezők száma.
Több mint harmincezer dollárba, vagyis hatmillió forintba kerül egy tanév az Egyesült Államok legdrágább középiskoláiban - a tandíjért cserébe az intézmények olyan szolgáltatásokat nyújtanak a diákoknak, amilyenekre még az elitegyetemek campusain is alig akad példa.
A vizsgalehetőségek számát a hallgatói érdekképviselet és a több mint 55 ezer tagot számláló Facebook-csoport tiltakozása ellenére is szabályozná az új felsőoktatási törvényben az oktatási államtitkárság, az elmúlt hónapokban komoly vitákat kiváltó jogszabályt még a nyári szünet előtt elfogadhatja az országgyűlés. Az eduline kérdéseire Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár írásban válaszolt.
Az oktatási államtitkárság szándékai szerint megmarad a felsőoktatásban a költségtérítéses képzés, de újragondolják annak rendszerét; a tervek szerint az ilyen szakok indítását - az állami képzéshez hasonlóan - az államtitkárság szabályozni fogja.
A brit belügyminiszter, Theresa May elmondása szerint csaknem százezerrel csökkentik a Nagy-Brittaniában tanuló külföldi hallgatók számát. A döntés azért született, mert a kormány úgy véli, túl sok töltelékszak és álfőiskola működik a szigetországban, valamint a hallgatók nagy részének nem megfelelő az angoltudása. Az új szabályozás áprilistól lép életbe - írja a Magyar Nemzet.
Évi 350 ezer forint tandíjat szedett az akasztói általános iskola egy német állampolgárságú diák családjától – pedig az európai uniós csatlakozás óta érvényes szabályok alapján ingyen járt volna az oktatás.
A kormány sem tandíjat, sem képzési hozzájárulást nem tervez bevezetni a felsőoktatásban - mondta Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter csütörtökön, az Országgyűlés oktatási bizottsága előtt, évi rendes meghallgatásán.
Kilenc év alatt félmillióra növelnék a kínai egyetemeken tanuló külföldi hallgatók számát - arra ugyanis az ázsiai országban is rájöttek, hogy a busás tandíjat fizető diákokkal nem csak a felsőoktatási intézmények járnak jól. Magyarországon 3400 külföldi hallgató tanul, többségük az orvostudományi egyetemeken.
Utólagos tandíj bevezetését és az államilag finanszírozott hallgatói helyek számának radikális csökkentését tervezi a kormány - sajtóhírek szerint. Az utólagos tandíjjal és a "diplomaadóval" belépnénk azoknak az országoknak a sorába, ahol nincs ingyenes felsőoktatás, és ahol a hallgatók - tandíj, regisztrációs díj vagy felvételi díj formájában - milliókat fizetnek a diplomájukért.
Nem tervezi a kormány tandíj bevezetését, ilyen elképzelés "nincs az asztalon" - jelentette ki Pokorni Zoltán a HírTV Kontraszt című műsorában vasárnap este. Az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke annak a véleményének is hangot adott, hogy ha nem tartják fenn a költségtérítéses rendszert, akkor az egyetemek nem lesznek finanszírozhatóak.
