A Nemzeti Pedagóguskar elnöke azzal egyetért, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a leendő tanárok pszichológiai felkészítésére, de a tanárhiányra nem ez a megoldás.
A szakszervezet szerint a tanárok mélyen megalázottnak érzik magukat, a kormány pedig visszaél a hivatástudatukkal.
Most is összeszedtük a hét legfontosabb híreit a közoktatásból, a felsőoktatásból és a nyári szünetre tekintettel pár izgalmas témát is elővettünk. Ez történt a héten.
"A tanárhiány minden nyáron slágertéma" - mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a napokban ismét előkerülő komoly problémákra.
Évek óta komoly tanárhiánnyal küzdenek a kistelepülési iskolák, amelyek a nyugdíjba vonulók helyére egyre nehezebben tudnak felvenni új tanárokat: főként gyógypedagógusokat, informatika és természettudományos szakosokat keresnek hiába. Sok pedagógus párhuzamosan három-négy iskolában tanít, naponta ingázva a települések között, az iskolaigazgatók pedig – jobb megoldás híján – „bartereznek”.
Nyelvvizsgamentesség következményei, diplomások száma, diákolimpiák, tanárhiány és rektorváltás - oktatási hírekből a héten sem volt hiány. Összeszedtük a legfontosabbakat.
Az előrejelzések szerint 2023-tól 2030-ig évente átlagosan 6200 tanár megy nyugdíjba.
Évről évre egyre kevesebb diák választja a tanárszakokat, az országos tanárhiány pedig a természettudományos tárgyak jövőjét fenyegeti a legjobban. A szakemberek szerint központi változtatásokra és döntésre lenne szükség.
Budapesten a legjobbak, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legrosszabbak a számok, amelyek évről évre tovább fognak romlani, hiszen a nyugdíjba vonuló tanárok utánpótlása távolról sincs megoldva.
Évente több, mint kétszer annyi természettudományos tárgyat - kémiát, fizikát, biológiát vagy földrajzot - oktató szaktanár éri el a nyugdíjkorhatárt, mint ahány hallgató kezdi meg a tanulmányait ezen tanári szakok valamelyikén.
Átmenetileg a nyugdíjas tanárok is enyhíthetnének az egyre égetőbb, már Budapesten is jól érzékelhető pedagógushiányon, csakhogy a kormány még mindig nem puhított a rájuk vonatkozó szabályokon: aki valamelyik állami iskolában tanít tovább, annak le kell mondania a nyugdíjáról.
"Annak örülnék, ha annyit keresnék, amiből valamennyit félre lehetne tenni, hogy anyagilag biztonságban tudhassam a családomat” – mondta az Eduline-nak Tóth Tamás tanító, akinek "Ezért fogom elhagyni a pedagóguspályát” című videóját néhány nap alatt több mint ötvenezren nézték meg. Öt éve diplomázott tanítóként, jelenleg első osztályosokat tanít, mellette fogyatékossággal élő és hátrányos helyzetű gyerekekkel dolgozik önkéntesként.
Évről évre kevesebb a tanár, egyre kevesebben állnak munkába és sokan mennek nyugdíjba. A legfrissebb adatok szerint most háromezerrel kevesebb pedagógus van, mint egy évvel korábban.
Drasztikusan romlanak tanulói teljesítmények, növekszik lemorzsolódás és a minőségi oktatáshoz való egyenlőtlen hozzáférés, és szegregáció is, hogy a tanárhiányt ne is említsük - pár eredmény a friss uniós jelentésből.
A szakemberhiány kivédésére sok településen szolgálati lakást kínál a kormány tanároknak és óvónőknek, a felvételizők száma azonban még mindig töredéke annak, amire szükség lenne ahhoz, hogy 10 éve múlva is legyen aki tanít.
Hamis főiskolai oklevéllel jelentkezett egy 43 éves nő egy Siófoki iskolába, ahol munkába is állt.
Egy nappal a tanévkezdés előtt érdekes eszközökkel küzdenek pedagógushiány ellen - új rendelkezésekkel bővültek az óvodai, gyógypedagógiai és az iskolai oktatást érintő szabályok is.
Már évek óta nem sikerül magyartanárt találni egy Somogy megyei iskolába.
Az iskola rövidesen elkezdődik, de több mint kétezer pedagógust keresnek a kormányzati álláskeresési portálon.
Aggódnak a szakmai szervezetek is, mert harmadával csökkent a pedagógus szakokon továbbtanulók aránya az elmúlt években.
