Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Két héttel a tanévkezdés után még mindig több mint 400 szabad iskola állás van az országban. A legnagyobb probléma az alacsony bérezés, de a kormány asztalán nincsenek bérrendezési tervek.
Az ITM eltörölheti az idei egyetemi átsorolásokat, négy intézmény egészségügyi karán kötelező az oltás és sok helyen kötelező a maszkviselés is. A héten megjelent a kormányrendelet, így akár 64 pluszpontot is lehet kapni a felvételin katonaságért. Összeszedtük a legfontosabb oktatási híreket.
A tanárok évek óta várnak bérrendezésre, talán jövőre megtörténhet a csoda? Mindeközben az általános és középiskolákban elindult, az egyetemek pedig holnap inul a tanév - mutatjuk, milyen szabályokkal készültek az iskolák, és mi várható a felsőoktatásban. Összeszedtük a hét legfontosabb oktatási híreit.
Emeljenek a 2015 óta változatlan „vetítési alapon”, amely meghatározza a tanárok, tanítók, óvónők fizetését – évek óta kérik ezt a kormánytól pedagógus szakszervezetek, szülői csoportok, sőt a Nemzeti Pedagóguskar is. Úgy tűnik, hiába: a kezdők ebben a tanévben is bruttó 230 ezer, a valamivel tapasztaltabbak bruttó 260 ezer forintért dolgoznak majd. Nem véletlen, hogy a pedagógusbérek rendezése az összes ellenzéki párt programjában szerepel, kis túlzással egymásra licitálnak.
A tanárok a szakképzésben kevesebb munkáért több fizetést kaphat ugyanaz a pedagógus, mint egy Emmi-iskolában, így egyre nagyobb eséllyel csábítják át a technikumok a gimnáziumoktól őket.
Kétnaponta Covid-teszt, iskolai oltópontok, kötelező maszkviselés - kiderült hogy készülnek külföldön az iskolakezdésre. Újabb nemzetközi rangsorra kerültek magyar egyetemek, és szakértők szerint az iskolakezdéssel ismét berobbanhat a járvány. Megint összeszedtük a hét legfontosabb híreit.
7300-an kezdik el szeptemberben az egyetemek, főiskolák tanári, tanítói, óvoda- és gyógypedagógusi képzéseit – az elsőévesek száma jócskán elmarad az előző évek átlagától. Még így is jól járnának az iskolák és az óvodák, ha közülük néhány év múlva mindenki megszerezné a diplomát és munkát vállalna, de a statisztikák szerint erre nem sok esély van. A leendő tanítók és óvónők közül például minden negyedik még az egyetemen lemorzsolódik, a pályakezdők egyharmada pedig már az első négy-öt évben távozik a szakmából.
Hamarosan véget ér a nyári szünet a tanároknak, indul az órarendtervezés, és a szembenézés következő tanév kérdéseivel. Erről posztolt Jocó bácsi is, a népszerű töritanár szerint lesz min gondolkozni.
Komoly lakhatási problémákkal küzdenek a tanárok, tanítók és óvodapedagógusok, az évek óta stagnáló bérek és az emelkedő albérletárak miatt sokan csak olyan állást tudnak elvállalni, amelyhez szolgálati lakás vagy némi lakhatási támogatás is jár – ez derül ki a különböző Facebook-csoportokban közzétett hirdetésekből. Pedig a nagyobb városokban szinte egyáltalán nincsenek szolgálati lakások, az albérletek pedig kifejezetten drágák: Budapesten kezdő tanári bérből még egy külső kerületben lévő, egyszobás panellakás bérleti díját is nehéz kigazdálkodni.
Hamarosan kezdődik a tanév, sok helyen azonban még nem is ismerik a diákok leendő tanáraikat. Augusztus közepén például még mindig több száz általános iskolába keresnek tanítót. Összeszedtük a hét legfontosabb híreit.
Hamarosan kezdődik a tanév, sok helyen azonban még nem is ismerik a diákok leendő tanáraikat. Augusztus közepén például még mindig több száz általános iskolába keresnek tanítót.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke szerint nem kell minden iskolába külön kémiatanár, a szakszervezet szerint viszont 4–5 éven belül padlóra kerülhet a közoktatás.
A tanárhiány miatt biztosan komoly problémákkal kell megküzdeniük az iskoláknak ősztől, több országban pedig tervezik a tanévkezdést PCR tesztekkel és maszkokkal. Elhoztuk nektek a hét legfontosabb híreit az oktatásból.
A hét talán legfontosabb eseménye az idei felvételi ponthatárok kihirdetése volt - több mint 100 ezer diák várt az eredményekre, mi pedig mindenről beszámoltunk. Azonban nem csak ennyi történt a héten: összeszedtük a legfontosabb dolgokat.
De szakemberek szerint a tényleges számok meghaladhatják a tízezret is, ugyanis engeteg álláshelyet már meg sem hirdetnek az iskolák, ehelyett a tantestületen belüli munkaelosztással, illetve óraadó tanárok alkalmazásával próbálják megoldani a munkaerőproblémáikat.