Az alapkészségek hiányosságait, a szegregációt és a korai iskolaelhagyást kifogásolta, az Európai Bizottság Magyarországról szóló országjelentésének oktatás- és szakképzés-politikai fejezete.
Az uniós irányelvekkel szemben nem tanulnak elegen a gazdaság kulcságazatokban, a közoktatásból kikerülők egyre nagyobb aránya alapkészségek terén elmaradnak az elvárt szinttől, a központosítás miatt egy merev rendszer alakult ki, ami a forrásokat sem kielégítően osztja szét, ráadásul nem sikerült előrelépni abban sem, hogy a tanulók társadalmi háttere kevésbé legyen meghatározó fejlődésükben.
Kósa Lajos a minap az integrált oktatás kudarcáról és a szegregáció szükségességéről beszélt – bár a gondolatmenet nem volt egészen világos. Ma sem teljesen integrált az oktatási rendszer, a szabad iskolaválasztás és az egyházi iskolák terjedése is a hátrányos helyzetű és a „normális” diákok elkülönítésének kedvez. Úgy tűnik, nincs kormányzati szándék a szegregáció megszüntetésére, a jelek inkább arra utalnak, hogy meghagynák az elkülönítés lehetőségét a jobb helyzetben lévő családoknak kedvezve.
Az ATV-ben volt vendég Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, aki elmondta, az oktatási rendszer átalakítása még mindig tart. Szerinte nincs olyan rendszer, ami mindenkinek jó, ebben pedig a szakszervezeti elnök is egyetértett vele. De csak ebben.
Az Igazgyöngy Alapítvány vezetője, L. Ritók Nóra kilépett az Antiszegregációs Kerekasztalból.
A szakok megszüntetésének ötlete új tüntetéshullámot robbantott ki, a gyakorlóiskolák fenntartóváltása ellen pedig az egyetemek, a tanárok, a szülők és a diákok is tiltakoznak. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat az érettségiről, és megnéztük, hol érettségiztek a poltikusok. A hét hírei és cikkei.
A Kúria teljes egészében elutasította szerdán a keresetet, amely annak kimondását kérte, hogy jogellenesen szegregálták a gyerekeket a nyíregyházi Huszár-telep általános iskolájában. Az ítélet jogerős.
Így lehet közérthetően és szórakoztatóan bemutatni, hogyan működik a szegregáció, és mit lehet tenni ellene.
Az emberi erőforrások minisztere szerint a spontán szegregáció nagyon káros folyamat, amit meg kell állítani, ellenstratégiát kell kialakítani, ezen már dolgoznak a tárcánál. Balog Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában kedd este felvételről sugárzott beszélgetésben ugyanakkor arról is szólt, hogy a szabad iskolaválasztás korlátozott joga fontos vívmánya a rendszerváltásnak.
Az Európai Bizottság egyértelműen kimondta, hogy az uniós jog nem teszi lehetővé az oktatás területén a szegregációt – írja a Népszabadság.
Elutasította az Alkotmánybíróság egy tankönyvkiadó indítványát, aki szerint jogellenesen államosították a tankönyvpiacot. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is tárgyalásokat kezdett a minisztériummal. Már lehet jelentkezni a tavaszi érettségire, és megjelent a felsőoktatási felvételi tájékoztató hivatalos kiegészítése. Öt, halogatás elleni appot mutattunk be. A hét hírei és cikkei.
Az emberi erőforrások minisztere szerint nem azzal van baj, ha egy iskolába csak roma gyerekek járnak, hanem azzal, ha ott nem kapják meg a megfelelő színvonalú oktatást. Balog Zoltán erről a vs.hu-nak adott, hétfőn megjelent interjúban beszélt, ahol a felsőoktatási kancellárválasztás kapcsán kitért arra is: csak azért, mert valaki a politikában már sikeres volt, attól még nem feltétlenül politikai kinevezett.
A kormány elutasítja és elítéli a jogellenes elkülönítést, elkötelezett a minőségi, esélyteremtő oktatás feltételrendszerének fejlesztése mellett - közölte a Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közleményben.
Az antiszegregációs kerekasztal által javasolt formában fogadott el egy módosítást a nemzeti köznevelési törvényen az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága pénteken.
Az új törvénymódosítás értelmében nem a bíróság, hanem a mindenkori felelős miniszter döntheti el, egy iskola szegregál-e vagy sem.
Meg kell szüntetni a szegregált oktatást a Nyíregyháza Huszár-telepen működő cigány iskolában - erre kötelezte a fenntartókat csütörtöki jogerős ítéletében a Debreceni Ítélőtábla.
Helybenhagyta és jogerőre emelte másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla azt az elsőfokú ítéletet, amely szerint jogellenesen különítették el a cigány és a nem cigány gyerekeket a gyöngyöspatai általános iskolában, és a cigány gyerekek alacsonyabb szintű oktatásban részesültek - közölte a pernyertes Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány.
Tíz év után újra bekerültek afroamerikai hallgatók az Alabamai Egyetem (UA) női klubjaiba (sororities), a helyi...
Egy több száz méterre lévő, 30-40 fős ideiglenes étkezőben, illetve a város egyetlen erre alkalmas vendéglátóhelyén...
A szlovák hatóságok semmit sem tesznek azért, hogy felszámolják a roma gyerekekkel szembeni megkülönböztetést az...
