A magyar kormány üdvözölte az Európai Bizottság gazdasági jelentését, mely inkább pozitív kicsengésű folyamatokról szól, de távolról sem minden téren. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a bizottság a magyar gazdaság általános javulásáról számolt be.
Azonban a közlemény nem tért ki az EB jelentésének oktatási fejezetére, ahol igencsak van mit javítani az EU szerint - írja a jelentés alapján az Eurológus. A 2012-es PISA-felmérés alapján egyértelművé vált, hogy az uniós átlag alatt teljesítenek a diákok szövegértés terén, a gyengén teljesítők aránya növekedett 2009 és 2012-között. Az alapkészségeket is hiányosan fejlesztik, ráadásul nagyon nagy szerepe van annak, hogy vidéken vagy nagyobb városban tanul-e a diák, illetve nem tudja kompenzálni a szerényebb háttérrel rendelkező tanulók lemaradását sem a közoktatási rendszer. A korai iskolaelhagyás is a szegényebb északkeleti országrészt érinti, pedig a térség felzárkóztatásához pont az oktatás hatékonyságának emelése az egyik kulcs.
Bár Magyarországon is törvény tiltja, mégis jelentős a szegregáció, ami szélesíti a szegény és a jómódú diákok közötti szakadékot. Az iskolatípusok nagyban meghatározzák, hogy miként fejlődhetnek a diákok alapkészségei, szakiskolák, szakközépiskolák és gimnáziumok között nagy különbségek mutatkoznak. Az első típusba járók alapkészségei messze elmaradnak az elvárttól, matematikai készségeik a legrosszabbak. Elsősorban a roma tanulók szenvednek a szegregált oktatás miatt, csekély az esélyük a felzárkózásra.
Bár egyre több a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma, de a jelentés szerint meg kell erősíteni a főiskolára és egyetemre járó hallgatói létszámot. Ez különösen fontos a gazdasági kulcsszektorokban, fejleszteni kell a matematika, számítástechnika, műszaki tudományok, gépipar és építőipar szakokon tanulók számát. A mesterszakon és doktori képzésben résztvevők számában az EU sereghajtói közé tartozunk. A felsőoktatása felvett hallgatóknak az EB szerint az ajánlottnál szűkebb keresztmetszeten kell átjutniuk (anyagi helyzet és tanulmányi eredmények), vagyis az ajánlottnál kevesebb fiatalnak van lehetősége, hogy diplomát szerezhessen.
Gyakorlati képzésben is rosszul teljesítünk, a speciális szakképzést, illetve a középfokúnál magasabb szakképzést nyújtó iskolák tanulói 22 és 9 százalékban vettek részt gyakorlati hellyel kötött tanulmányi szerződés részeként a képzésekben.
