Önálló életpályamodellt kell kialakítani speciális foglalkoztatási és bérezési feltételekkel – idézi a szakképzési stratégiát a Magyar Hírlap.
Akár a minimálbért is elérheti a szakképzésben tanuló, jó eredményű diákok juttatása a szakképzési rendszer átszabása után – írja a Magyar Nemzet.
Általános kompetenciamérést vezetnek be az általános iskola hetedik évfolyamának végén vagy a nyolcadik osztály elején.
A 2020-ban létrejövő technikumok 10. évfolyamán ágazati alapvizsgát kellene tenni, a diákok pedig a 13. év végén egyszerre érettségiznének és tennének OKJ-vizsgát.
A szakképzés megújítása érdekében 2020 szeptemberében a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak - jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára szerdai budapesti sajtóbeszélgetésén, a Szakképzés 4.0 stratégiát ismertetve.
A szakképzés megújítása érdekében 2020 szeptemberében a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak - jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára szerdai budapesti sajtóbeszélgetésén, a Szakképzés 4.0 stratégiát ismertetve.
Közismereti tartalmakat a műhelyiskolákban is tanulnak majd a diákok, de nem osztályteremben, hanem a gyakorlati feladatokhoz kapcsolódóan.
Egyre több részletet lehet tudni a technikusi képzésről, 273 budaörsi pedagógus írt levelet a miniszterelnöknek, gyógypedagógus szakosok is megkaphatják a Klebelsberg-ösztöndíjat - ezek voltak a hét legfontosabb oktatási hírei.
A technikusképzés öt évig fog tartani a tervek szerint, az első két évben ágazati alapismereteket oktatnak, az ezt követő hároméves duális képzésben pedig már a vállalatok is szerepet kapnak. A szakképző iskolák esetében egy év általános és két év duális képzési rendszert alakítanak ki – mondta egy csütörtöki konferencián Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.
„Mi mindig is technikumpártiak voltunk. A gazdasági szereplők ugyanis ezt tudják értelmezni. Egy technikumot végzett több, mint egy szakmunkás és kevesebb, mint egy mérnök” – mondta a hvg.hu-nak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.
Akár harminc százalékkal is emelhetik a szakképzésben dolgozó szakoktatók bérét, ha a kormány elfogadja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatát – írja a Magyar Nemzet.
Megvan, milyen országokban vehetnek részt a kétszer kéthetes nyelvtanfolyamokon a 9. és a 11. évfolyamos diákok, részletes véleményt közölt a szakképzési stratégiáról a Civil Közoktatási Platform. Ezek a hét legfontosabb oktatási hírei.
Speciális szakképzési minősítési rendszer kialakítására törekszenek, amellyel növelni akarják az oktatók anyagi elismerését – többek között ezt mondta Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.
Néhány éven belül látható lesz az új, Szakképzés 4.0 stratégia eredménye a munkaerőpiacon a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint.
Intézkedési tervet dolgoz ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a már elfogadott Szakképzés 4.0 stratégia alapján, és azt még tavasszal a kormány elé viszi - jelentette be a tárca szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Részletes elemzést készített a szakképzési stratégiáról a Civil Közoktatási Platform (CKP) - jó elemnek tartják a szakgimnáziumi érettségi átalakítását és a rugalmas képzési formák bevezetését, ám a dokumentumból hiányolják például a szakképzésből a felsőoktatásba jutás segítésének módszerét. Szerintük a nagyobb arányú továbbtanulás legfontosabb eszköze a továbbtanulás nyelvvizsgához kötésének eltörlése és az államilag finanszírozott helyek számának a növelése lenne.
Még két hétig jelentkezhetnek a pedagógusok a 2020-as minősítésre, megvannak a részletek a szakképzés átalakításáról és áprilisban tárgyalnak a CEU és a bajor egyetem az együttműködéséről - ezek voltak a hét legfontosabb oktatási hírei.
Aki végzettség nélkül hagyja el az iskolai rendszerű szakképzést, a műhelyiskolában szerezheti meg a szakmai végzettséget – jelentette be néhány napja az innovációs és technológiai miniszter. Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára a részletekről is beszélt a Magyar Nemzetnek.
Komplex javaslatcsomagot dolgozott ki a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a szakképzés megújításához. A szervezet szerint például érdemes lenne bevezetni egy általános iskolai "záróvizsgát".
Gondolják újra a középfokú szakképzésben, főleg a szakgimnáziumokban a szakmai és a közismereti tárgyak arányait - ezt javasolja a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága.
