Néhány éven belül látható lesz az új, Szakképzés 4.0 stratégia eredménye a munkaerőpiacon a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint.
Intézkedési tervet dolgoz ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a már elfogadott Szakképzés 4.0 stratégia alapján, és azt még tavasszal a kormány elé viszi - jelentette be a tárca szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Az ötödik érettségi tárgyat a szakmai vizsgával váltják majd ki. A 2020-ban kezdődő tanévet már egy részleteiben megújuló szakképzési rendszerben kezdhetik meg a diákok – írja a Magyar Nemzet.
Minden harmadik szakközépiskolás a lemorzsolódás határán billeg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – derül ki az Oktatási Hivatal friss, a 2018/2019-es tanév első félévére vonatkozó adataiból.
Tényleg jöhetnek a technikumok: a régi-új iskolatípusról Orbán Viktor is beszélt a XII. Szakma Sztár Fesztivál megnyitóján.
Nem új az ötlet, hogy a szakgimnáziumban végzett diákok könnyített feltételekkel kerülhessenek a felsőoktatásba.
Az érettségi vizsgának semmilyen tétje nem lenne a technikumot végzők számára, ha megvalósulna a kormány javaslata, amely szerint a szakmai vizsga eredményétől függne a továbbtanulás lehetősége – mondta Radó Péter oktatáskutató az ATV-nek.
Tizenhét évre emelnék a tankötelezettség korhatárát – ez derül ki a Népszava birtokába jutott szakképzési háttéranyagból.
Tizenhat év alatt 12 ezerrel csökkent a főállású pedagógusok száma a közoktatásban és a szakképzésben – a szakgimnáziumokban és a szakközépiskolákban egyre kevesebb tanár dolgozik, az általános iskolákban, az óvodákban és a gimnáziumokban megfordult a csökkenő tendencia.
Alaposan átszabták a magyar középiskolások órarendjét az elmúlt években: a szakgimnáziumokban visszavágták a természettudományos tárgyak és megnövelték a szakmai foglalkozások óraszámát, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban is megjelent az erkölcstanoktatás, és minden középiskolás kénytelen volt megbarátkozni a mindennapos testneveléssel.
A kormány ugyan nemet mondott a diákok követeléseire, és nem törölte el a szakgimnazisták kötelező szakmai érettségijét, idén lazítottak a rendszeren, és választhatóvá tették az úgynevezett mellék-szakképesítés megszerzését.
Érdemes-e tagozatos vagy két tanítási nyelvű középiskolát választani? Mennyibe kerül egy tanév egy magángimnáziumban? Tényleg többszörös a túljelentkezés a nyolcosztályos gimnáziumokban? Gyakori kérdések a középiskola-típusokról. 6. rész: szakgimnáziumok.
A szakképző iskolák fölé kerülő kancelláriák újabb vízfejként nehezítik majd meg az iskolák működését – írja közleményében a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ).
Nyilvánosságra hozták a 2019/2020-as tanév hiányszakmáinak listáját - nézzük, milyen végzettségű szakemberekből van hiány a fővárosban.
Még mindig a matematika a mumus a magyar iskolákban: ebből a tantárgyból buktak meg a legtöbben a 2017/2018-as tanév második félévében. Meglepő, de történelemből is több mint tízezren szereztek egyes, sőt még testnevelésből is több mint háromezer diák hasalt el az előző tanévben. A szakközépiskolákban – vagyis a volt szakiskolákban – minden tizedik elhasalt legalább egy tárgyból.
A szakgimnáziumok, és általában a hazai szakképzés sem úgy teljesít, ahogy azt a 2015-ös átszervezéskor mindenki remélte. Hiába fektetnek az érintett állami intézmények komoly energiát a szakképzési reformba, a tehetséges diákok a gimnáziumokat választják, a szakképző intézményekben pedig továbbra is nagy a lemorzsolódás – véli az Emmi volt köznevelési stratégiai főosztályvezetője, aki szerint úgy tűnik: a szülők és tanulók a valós érdekeik helyett gyakran még mindig presztízsszempontok alapján döntenek.
A szakközépiskolai tanulók kimaradtak a NAT szabályozási köréből, pedig ebbe az iskolatípusba jár a korosztály közel negyede - írja az új alaptanterv tervezetéről a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiuma.
Az az egyik cél, hogy a szakképzés társadalmi elfogadottsága egyezzen meg a gimnáziumokéval, és egymás pozícióit erősítve egyenrangú versenytársakká váljanak - mondta az innovációs és technológiai miniszter.
Már a munkaadók is belátják, hogy rossz döntés volt csökkenteni a tankötelezettségi korhatárt. Sokan úgy kerülnek ki az iskolarendszerből, hogy írni sem tudnak.
Egyre nagyobb a szakadék a munkáltatók elvárásai és a végzett diákok tapasztalata és szaktudása között - mondta Gablini Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke pénteken az M1 aktuális csatornán.
