Még mindig a matematika a mumus a magyar iskolákban: ebből a tantárgyból buktak meg a legtöbben a 2017/2018-as tanév második félévében. Meglepő, de történelemből is több mint tízezren szereztek egyes, sőt még testnevelésből is több mint háromezer diák hasalt el az előző tanévben. A szakközépiskolákban – vagyis a volt szakiskolákban – minden tizedik elhasalt legalább egy tárgyból.
32 829 – összesen ennyi diák zárta úgy a 2017/2018-as tanév második félévét, hogy egy vagy több tárgyból egyes került a bizonyítványába. Az Oktatási Hivatal friss adatai szerint a legtöbben matematikából buktak meg, 17 704-en hasaltak el ebből a tárgyból. A lista második helyén a történelem áll, amelyből 10 736-an kaptak egyest, míg a harmadik a magyar irodalom 8355 bukott diákkal.
Úgy tűnik, a szakmai tárgyakkal sincsenek nagy barátságban a magyar diákok, több mint 8285-en kaptak egyest szakmai elméletből. Angolból majdnem hétezren – egészen pontosan 6996-an – szereztek egyest, míg a természettudományos tárgyakból 2-3000 diák bukott meg az előző tanév második felében. Sőt több mint 3100 diáknak a testnevelésórák teljesítése okozott nehézséget, ebből a tárgyból buktak meg.
Szakközépiskolák: minden tizedik diák bukott
Az Oktatási Hivatal adatai alapján a szakközépiskolákban – vagyis a volt szakiskolákban – a legrosszabb a helyzet, a 2017/2018-as tanév második félévében minden tizedik diák egyest kapott legalább egy tárgyból. A szakgimnáziumokban – a volt szakközépiskolákban – 6,5 százalék, a gimnáziumokban pedig mindössze 1,1 százalék az arányuk.
A szakközépiskolákban az évismétlésre kötelezett tanulók aránya is viszonylag magas, a diákok 5,5 százaléka járt így az előző tanévben, míg a szakgimnazistáknak mindössze 2,3, a gimnazistáknak pedig 0,4 százaléka volt kénytelen kétszer járni ugyanazt az évfolyamot. A sort egyébként itt is a matematika vezeti, 8653 diák emiatt ismétel évet, a második és a harmadik helyen pedig a történelem és az irodalom áll.
Aggasztó adatok: van olyan megye, ahol minden ötödik diák a lemorzsolódás határán billeg
Nógrád megyében minden ötödik általános iskolást lemorzsolódás veszélyeztet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakközépiskolások több mint 21 százaléka teljesít aggasztóan gyengén az iskolában, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében sem jobb a helyzet - többek között ez derül ki az Oktatási Hivatal friss adataiból. Pedig 2020-ra tíz százalékra kellene csökkenteni az iskolaelhagyók arányát.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
