Az építőipari szakmacsoportban ilyen szakképesítés például a digitális műszaki rajzoló, az egészségügyi szakgimnáziumokban az általános ápolási és egészségügyi asszisztens, az informatikai szakmacsoportban az irodai informatikus, a nyomdaipari szakmacsoportban a digitális kép- és szövegszerkesztő.

„A diákoknak a 10. évfolyamban dönteniük kell arról, szeretnék-e megszerezni a mellék-szakképesítést” – mondta a változásról a HVG-nek Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke, hozzátéve: akik szeretnének ilyen ismereteket szerezni, azoknak az iskola biztosítja a szakmai órákat, a diákok pedig még az érettségi előtt szakmai vizsgát tesznek. A mellék-szakképesítésről lemondó diákok így felszabaduló óráit a helyi tanterv alapján például informatikaoktatásra, szakmai kompetenciák fejlesztésére fordíthatják az intézmények, de akár valamelyik érettségi tárgyat is taníthatják emelt óraszámban.

A mellék-szakképesítés szerepe az lenne, hogy ha egy szakgimnazista nem szeretne technikusi oklevelet szerezni, sem pedig érettségizni, akkor sem „üres kézzel” indul a munkaerőpiacon, hanem a mellék-szakképesítésének megfelelő állásokra pályázhat – magyarázta Tóth József. A kötelező szakmai érettségi marad, a végzősöknek a négy kötelező tárgy – a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem és az idegen nyelv – mellett továbbra is komplex szakmai érettségit kell tenniük, vagyis az ötödik érettségi tárgyuk (szemben a gimnáziumi rendszerrel) nem szabadon választható. Ha egy végzősnek az egyetemi-főiskolai továbbtanuláshoz egy másik közismereti tárgyból is érettségiznie kell, összesen hat tárgyból kénytelen vizsgázni.

A cikk a HVG Középiskola 2019 kiadványában jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.