szerző:
Eduline

A szakgimnáziumok, és általában a hazai szakképzés sem úgy teljesít, ahogy azt a 2015-ös átszervezéskor mindenki remélte. Hiába fektetnek az érintett állami intézmények komoly energiát a szakképzési reformba, a tehetséges diákok a gimnáziumokat választják, a szakképző intézményekben pedig továbbra is nagy a lemorzsolódás – véli az Emmi volt köznevelési stratégiai főosztályvezetője, aki szerint úgy tűnik: a szülők és tanulók a valós érdekeik helyett gyakran még mindig presztízsszempontok alapján döntenek.

©

Thaisz Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány ügyvezető igazgatója, az Emberi Erőforrások Minisztériumának volt köznevelési stratégiai főosztályvezetője szerint a jobb szociális hátterű diákok többsége továbbra is gimnáziumba jelentkezik, és a korai iskolaelhagyási mutatók is kedvezőbbek a „hagyományos” gimnáziumokban, mint a szakképzőkben. Az Oktatási Hivatal 2017-es adatai szerint a gimnáziumi diákok 9 százaléka számít lemorzsolódással veszélyeztetettnek, míg a szakközépiskolákban ugyanez a mutató 37,4%, a szakgimnáziumokban pedig 30,2%.

„A diákok közel 99%-a eljut a középiskolába, de hiába kezdik el a halmozottan hátrányos helyzetűek is, nem ritka, hogy a szakközépiskolások (korábbi nevén szakiskolások) fele már december-januárban abbahagyja a képzést. Pedig mindössze három év alatt piacképes szakmát szerezhetnének” – mondta Thaisz Miklós. Miközben az érettségi lehetősége a szakképzésben is adott: a szakgimnáziumban 4 év alatt a gimnáziumi érettségivel egyenértékű érettségit kapnak a diákok a szakma „mellé”, míg a szakközépiskolások ilyet a 3 éves képzés után további 2 év alatt szerezhetnek.

Újabb változás jön: átalakítják a szakmaválasztékot

A kormány átláthatóvá akarja tenni a szakképzés rendszerét, ezért a következő időszakban egyszerűsítik és egyértelműsítik a szakmák jegyzékét - mondta Palkovics László az innovációs és technológiai miniszter az Európai Szakképzési Hét zárórendezvényén kedden Budapesten. A miniszter a szükséges lépést azzal indokolta, hogy míg Németországban egy 14 éves pályaválasztás előtt álló fiatal 150 szakma közül választhat, Magyarországon a választható szakmák száma meghaladja a 800-at.

A hírek szerint komoly párbeszéd indult az iskolafenntartók és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között, amely konkrét megoldásokat ígér a problémákra. A többek között szakácsokat, pincéreket, cukrászokat, kereskedőket, szociális gondozókat, hegesztőket képező Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány ügyvezetője igazgatója szerint a szakképzési rendszer átalakításának rövid időn belül nyugvópontra kell jutnia, mert a folyamatos változtatás – még ha indokoltnak tűnik is – egy idő után kontraproduktívvá válhat.

Thaisz Miklós a probléma egyik okát a rossz információáramlásban látja. „Létezik például a Szabóky Adolf Ösztöndíj, amellyel a diákok akár havi ötvenezer forintot kaphatnak. Erről a lehetőségről mégsem tudnak elegen – talán a csatornák rosszak, ahol próbálkozunk. A szülők és diákok – részben éppen az információk akadozása miatt – minden észérv ellenére gyakran az elmúlt évtizedekből itt maradt, túlhaladott presztízsszempontokat érvényesítenek a választásnál, pedig egy jó szakmával már 17-18 évesen, kezdőként is jóval az átlagbér felett lehet keresni” – mondta.

Üzent a szülőknek a miniszter: el kell hinniük, hogy szakképzettséggel is lehet boldogulni

Az az egyik cél, hogy a szakképzés társadalmi elfogadottsága egyezzen meg a gimnáziumokéval, és egymás pozícióit erősítve egyenrangú versenytársakká váljanak - mondta az innovációs és technológiai miniszter. Palkovics László a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Vári Szabó István Szakképző Iskolája és Kollégiuma energetikai korszerűsítését követő ünnepélyes intézményátadásán hangsúlyozta, az elmúlt két évben fejlesztésekre mintegy 10 milliárd forintot fordítottak, és az idei költségvetésből is 9 milliárd forint áll rendelkezésre.