Nem ritka, hogy a diákok fele már decemberben-januárban otthagyja a szakközépiskolát
A szakgimnáziumok, és általában a hazai szakképzés sem úgy teljesít, ahogy azt a 2015-ös átszervezéskor mindenki remélte. Hiába fektetnek az érintett állami intézmények komoly energiát a szakképzési reformba, a tehetséges diákok a gimnáziumokat választják, a szakképző intézményekben pedig továbbra is nagy a lemorzsolódás – véli az Emmi volt köznevelési stratégiai főosztályvezetője, aki szerint úgy tűnik: a szülők és tanulók a valós érdekeik helyett gyakran még mindig presztízsszempontok alapján döntenek.
Thaisz Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány ügyvezető igazgatója, az Emberi Erőforrások Minisztériumának volt köznevelési stratégiai főosztályvezetője szerint a jobb szociális hátterű diákok többsége továbbra is gimnáziumba jelentkezik, és a korai iskolaelhagyási mutatók is kedvezőbbek a „hagyományos” gimnáziumokban, mint a szakképzőkben. Az Oktatási Hivatal 2017-es adatai szerint a gimnáziumi diákok 9 százaléka számít lemorzsolódással veszélyeztetettnek, míg a szakközépiskolákban ugyanez a mutató 37,4%, a szakgimnáziumokban pedig 30,2%.
„A diákok közel 99%-a eljut a középiskolába, de hiába kezdik el a halmozottan hátrányos helyzetűek is, nem ritka, hogy a szakközépiskolások (korábbi nevén szakiskolások) fele már december-januárban abbahagyja a képzést. Pedig mindössze három év alatt piacképes szakmát szerezhetnének” – mondta Thaisz Miklós. Miközben az érettségi lehetősége a szakképzésben is adott: a szakgimnáziumban 4 év alatt a gimnáziumi érettségivel egyenértékű érettségit kapnak a diákok a szakma „mellé”, míg a szakközépiskolások ilyet a 3 éves képzés után további 2 év alatt szerezhetnek.
A hírek szerint komoly párbeszéd indult az iskolafenntartók és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között, amely konkrét megoldásokat ígér a problémákra. A többek között szakácsokat, pincéreket, cukrászokat, kereskedőket, szociális gondozókat, hegesztőket képező Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány ügyvezetője igazgatója szerint a szakképzési rendszer átalakításának rövid időn belül nyugvópontra kell jutnia, mert a folyamatos változtatás – még ha indokoltnak tűnik is – egy idő után kontraproduktívvá válhat.
Thaisz Miklós a probléma egyik okát a rossz információáramlásban látja. „Létezik például a Szabóky Adolf Ösztöndíj, amellyel a diákok akár havi ötvenezer forintot kaphatnak. Erről a lehetőségről mégsem tudnak elegen – talán a csatornák rosszak, ahol próbálkozunk. A szülők és diákok – részben éppen az információk akadozása miatt – minden észérv ellenére gyakran az elmúlt évtizedekből itt maradt, túlhaladott presztízsszempontokat érvényesítenek a választásnál, pedig egy jó szakmával már 17-18 évesen, kezdőként is jóval az átlagbér felett lehet keresni” – mondta.
