Egyeztetett a Magyar Waldorf Szövetség az oktatási államtitkárral a Waldorf-iskolák eddigi kétesnek tűnő helyzetéről. A köznevelési törvény módosítása, és a szabályok változása ellenére a Waldorf-iskolák ugyanúgy működhetnek majd tovább, mint eddig.
A TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) összegyűjtötte, hogyan lehet élni a köznevelési törvény módosítása kapcsán még megmaradt lehetőségekkel, valamint irányt mutat afelé, hogyan lehet érdemes fellépni az egyes korlátozásokkal szemben.
„Nem lehetne, hogy politikusok ne vehessenek részt évnyitókon? Miért kell gyerekek arcába kampányszövegeket nyomni?” – teszi fel a kérdést Facebook-oldalán Balatoni József történelemtanár, ismertebb nevén Jocó bácsi.
Önök el tudják fogadni, hogy gyermekük, unokájuk szakóráit éppen az a pedagógus tartsa, aki ráér, mert nincs szaktanár? Önök engednék, hogy a gyermekük, unokájuk veszélyes körülmények között, a lépcsőn, raktárban rohangálva tesizzen? Önök engednék, hogy a fejlesztésre szoruló gyermekük, unokájuk ne kapja meg a neki szükséges fejlesztéseket, mert nincs rá ember? Többek között ilyen kérdéseket tesz fel legutóbbi Facebook-posztjában Balatoni József, vagyis Jocó bácsi az oktatáspolitikusoknak.
Egymásnak mentek a képviselők az oktatás ügye miatt kedden napirend előtt az Országgyűlésben. A DK-s Arató Gergely szerint "ennyire nem lehet hülyének lenni ingyen", a kormánynak politikai szándéka az oktatás tönkretétele. Rétvári Bence Emmi-államtitkár szerint folyamatosan javítják az iskolák működési feltételeit.
Egymást váltották az oktatási/felsőoktatási/köznevelési államtitkárok és helyettes államtitkárok, többször tüntettek az egyetemisták és a középiskolások, létrejött a Klik, új köznevelési és felsőoktatási törvényt fogadtak el, lett új NAT, állami fenntartásba kerültek az iskolák - kapkodhattuk a fejünket az elmúlt nyolc évben. Minden mozzanatra emlékeztek? Tudjátok, mi volt a Hoffmann-féle államtitkárság első döntése? Vagy hogy ki volt az első felsőoktatási helyettes államtitkár? És azt, hogy mikor volt a "télirózsás diákforradalom"?
"A kormányok, legyenek bármilyen színűek, forradalmi változásokban gondolkodnak. De az oktatás forradalommal nem változtatható" - mondta az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának tagja.
Új alaptanterv, nyolcévente egy év tanulmányi szünet a pedagógusoknak, az óraszámok, az osztálylétszámok és a tananyag mennyiségének csökkentése, a tanári fizetések emelése – többek között ilyen ígéretek hangoztak el azon a miniszterelnök-jelölti vitán, amelyet a Független Diákparlament szervezett. És amelyre Orbán Viktor nem ment el.
A szülők nagy többsége úgy látja, hogy a gyermekük legtöbbször vagy kifejezetten sokszor magol anélkül, hogy a lényegi összefüggéseket megértené - többek között ez derül ki a Szülői Hang közösség felméréséből.
A Pedagógus Szakszervezet belügyének tartja a másik érdekképviselet, a PDSZ elnöke, hogy széthúzás van a szakszervezet vezetésében.
Több mint ezer szülő mondott nemet a gimnáziumbezárásról és férőhelycsökkentésről szóló javaslatokra.
Kulturált hangnemben vitatkozott kedden egymással Palkovics László közoktatási államtitkár és miniszteri rangú elődje, a szocialista Hiller István - írja a hvg.hu.
Magyarország költi a legtöbb pénzt oktatásra Közép-európában - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A miniszter az iskolafejlesztési programmal kapcsolatban mondta el, hogy a GDP 5,2 százalékát költi a magyar kormány oktatásra, ami azt jelenti, hogy Lengyelországgal együtt Magyarország költi a legtöbbet erre a célra.
Egyelőre hiába a tüntetések, az üzenetek és az ultimátum a kormány felé, szelektív a hallása a kormánynak a Civil Közoktatási Platform esetében.
Hangzatos kampányígéreteket tett, sok pénzt ígért az iskoláknak. Drasztikus lépésekre is készül, de azok következményeivel nem számolt.
Az egyetemről alig, a politikai filozófiájáról már annál inkább beszélt Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem választott rektora keddi interjújában.
A szegedi Deák gimnázium elé vonulnak a civilek, akik a Tisztelet szalagjával szeretnék kifejezni szolidaritásukat és tiszteletüket a tanárok felé.
"Már így is nagyon sokat keresünk! Majdnem a másfélszeresét, mint a szomszédom árufeltöltőként, és a háromszorosát a közmunkásnak!" – a Hívatlanul Hálózat tanárokkal összeszedte a legtipikusabb válaszokat arra a kérdésre, hogy „miért nem teszel semmit a szerinted is rossz oktatáspolitikai változtatások ellen?” A fentihez hasonló válaszok születtek.
Az elmúlt években komoly szócsaták dúltak a magyar köz- és felsőoktatási reformokat miatt. A legemlékezetesebb nyilatkozatok közül szemezgettünk.
Szerdán került nyilvánosságra az Európai Unió Tanácsa által a 2013.
