Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Az intézményvezetők szerint a legnagyobb problémát a hiányos vagy nem megfelelő infrastruktúra okozza, mint például a tantermi bútorok, iskolaépület, fűtés/légkondicionálás vagy a világítás.
A Nézőpont Intézet szerint az egyetemisták nagy része elégedett a magyar felsőoktatás színvonalával, azonban Brüsszel gondot okoz a mobilitási lehetőségekben.
Ki és mi a menő? Erre a kérdésre kereste a választ a kutatásában az Europion online piackutató egy 1200 fő részvételével végzett reprezentatív, országos felmérésében.
Egy Magyarországon végzett felmérés szerint az 5–6. osztályig még a diákok 70 százaléka járna szívesebben gyalog vagy biciklivel iskolába, de mire felsősök lesznek, a lelkesedés jócskán visszaesik.
Egy friss olasz kutatás szerint nem mindegy, hány órakor vizsgázik az ember – a nap közepén sokkal nagyobb az esélye a sikeres szóbeli vizsgának, mint reggel vagy délután. A Messinai Egyetem kutatói több mint 100 ezer vizsga eredményeit elemezték, és arra jutottak: dél körül a legjobbak az átmenési arányok.
Sok diák nem tud tanulni anélkül, hogy ne kapná elő közben a telefonját. 65 százalékuk már most attól tart, hogy a digitális szokásaik hosszú távon is akadályozni fogják őket a munkában vagy tanulásban.
Csak az eredményt közölték, hiányzott a szakmai párbeszéd és a valódi visszajelzés - sok pedagógus inkább egyoldalú tájékoztatásként élte meg az igazgatói elbeszélgetést.
A HÖOK legújabb felmérésre rámutat, hogy a hallgatók szerint még év közben is gyakoriak az intézményi tájékoztatás hiányosságai és a váratlan módosítások az egyetemeken.
Átlagosan 70-80 ezer forintot költenek a diákok egy nyári fesztiválon, de szállással együtt a költségek akár a 200 ezer forintot is elérhetik. Nem reprezentatív felmérésünkben több mint harmincan meséltek arról, hova készül idén bulizni, mennyit szán rá, mi alapján választja ki a kedvenc nyári fesztiválját.
Az európai fiatalok egészségi állapotát bemutató úgynevezett ESPAD felmérés eredményei kifejezetten baljós jövőképet festenek az egész generáció számára. A problémák, a szorongás és a csoportnyomás pedig egyre jobban hajtja a 15-16 éveseket a nikotin, az alkohol és a magány felé.
A Magyar Fiatalok 2024 kutatás gyorsjelentésének bemutatásán kiemelték, hogy a felmérés szerint a magyar fiatalok sikeresek, itthon szeretnének maradni, biztos munkájuk van, és a családok, valamint a gyerekvállalás mellett állnak. Ezt viszont más kutatások nem igazán erősítik meg.
A PISA és az Országos Kompetenciamérés eredményei alapján jelentős visszaesés látható a középiskolások teljesítményében – utóbbinál különösen a 8. és 10. évfolyamon. A javuló tendencia a COVID-járvány után megtört, és ez aggasztó képet fest a tanulók tudásszintjéről.
A mesterséges intelligencia (MI) egyre inkább a mindennapok része, különösen a fiatalok körében. Egy friss kutatás szerint a 13–16 éves magyar diákok nagy része már találkozott MI-alapú megoldásokkal, sőt, sokan rendszeresen használják is ezeket.
Nagy változások nem történtek a legnépszerűbb nyelvek szempontjából, de vitathatatlan, hogy az angolt tanulják továbbra is a legtöbb helyen a népszerű nyelvtanuló alkalmazással.