A világ hálózatait túlságosan leterheli a mesterséges intelligencia.
A Nokia friss jelentésében kijelentette, hogy a mesterséges intelligencia túl nagy az európai internethez, ezért itt az ideje, hogy a vállalatok összefogjanak. A megkérdezett szervezetek körülbelül kétharmada már aktívan használja az AI-t, és még többen kísérleti programokat futtatnak, ami azt jelenti, hogy a hálózatokra nehezedő nyomás már igenis aktuális probléma.
A résztvevők több mint fele olyan problémákat emelt ki, mint a késleltetés, az üzemszünetek és az átviteli sebesség korlátai, amelyek az AI és az adatforgalom növekedéséhez kapcsolódnak. A Nokia szerint ezért itt az idő, hogy a hálózati vállalatok összefogjanak a probléma megoldása érdekében, mielőtt túl késő lenne – írja a TechRadar.
Az AI hatalmas nyomást gyakorol a mai hálózatokra
A kutatás, amely nagyrészt Európára összpontosított, megállapította, hogy az európai vállalkozások 86 százaléka egyetért azzal, hogy a jelenlegi hálózatok nem képesek megbirkózni az AI széleskörű elterjedésével. 78 százalékuk attól tart, hogy az infrastruktúra korlátai nehezíteni fogják a mesterséges intelligencia skálázhatóságát, 54 százalék pedig már most is rossz hálózati teljesítményt tapasztal.
A Nokia hozzátette, hogy az amerikaiak az európaiakhoz hasonló helyzetben vannak: az amerikai távközlési cégek és vállalkozások 88 százaléka elismeri, hogy az infrastruktúra korlátai megakadályozhatják vagy gátolhatják a mesterséges intelligencia jövőbeli növekedését.
Pallavi Mahajan, a Nokia technológiai igazgatója szerint fejlettebb, mesterséges intelligenciára épülő hálózatok és jelentős beruházások szükségesek a hálózati követelmények megerősítéséhez.
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
Bár több elitgimnáziumban még tartanak a szóbelik, de van olyan top10-as intézmény, amelyik már kirakta az oldalára az ideiglenes felvételi jegyzékét.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Fontos kérdésre válaszolunk az ideiglenes felvételi jegyzékekkel kapcsolatban.
Mivel idén március 15. vasárnapra esik, több iskola a megszokottól eltérően szervezi meg az ünnepi megemlékezéseket. De vajon kötelező elmenni egy ilyen rendezvényre, ha azt hétvégén tartják?
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
