Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a Semmelweis Egyetem története.
Mária Terézia 1769-ben orvosi karral egészítette ki a Nagyszombati Egyetemet, az intézmény aztán később Budára, majd Pestre költözött - ez volt a mai Semmelweis Egyetem kezdete. A Fortepanon legkorábbi fotó 1877-1880 körül készülhetett az orvoskar akkori sebészeti klinikájáról, amely ma a bőrgyógyászati klinika épülete.
A 19-20. század között tartó komoly építkezéseknek köszönhetően az akkoriban még külterületnek számító Üllői út lett az orvoskar központja, ide helyezték a klinikákat, a füvészkertet és az igazgatóságot, derül ki az egyetem részletes történetéből. A kar része volt az akkori Budapesti Tudományegyetemnek, amely 1921. április 14-én felvette Pázmány Péter nevét, amelyet egészen 1950-ig viselt is. A szálak egyébként itt összeérnek többek között az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetével is, hiszen ezek az intézmények együtt alakultak ki a nagy Budapesti Tudományegyetemből. A következő fotón a Pázmány Péter Tudományegyetem egyik épülete szerepel, amely ma a Semmelweis Egyetem szintén Üllői úti része.
1895-ben már rendelet tette lehetővé a nők számára a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészi képzést és gyakorlatot - olvasható az egyetem honlapján, hozzátéve: az első Pesten végzett magyar orvosnőt Steinberger Saroltát 1900. november 3-án avatták fel.
A háború okozta pusztítások az egyetemet is megviselték: a felszerelések jelentős része tönkrement, valamint az épületkárok nagyok voltak, csakúgy mint az 56-os forradalom idején. A háború nyomai szinte még el sem tűntek, mégis újabb épületkárok keletkeztek - ez jól látszik a következő fotón is.
Közben zajlott a tudományegyetemek orvoskarainak leválasztása és önálló szakegyetemekké alakítása. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Orvostudományi Kara mint önálló Budapesti Orvostudományi Egyetem folytatta működését. Az intézmény 200. évfordulóján pedig felvette Semmelweis Ignác nevét, így lett Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) a neve.
A következő fotón egyetemi előadást tart Király Kálmán professzor, a fotó a hetvenes évekből származik.
Az egyetem azóta is több intézményi egyesítésen és különváláson ment át, jelenlegi nevén (Semmelweis Egyetem) 2000 óta szerepel.
Ha még több egyetem történetéről szeretnétek olvasni, itt megtehetitek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
Hogyan néztek ki a nagy egyetemek régen? Mi történt az épületekkel az elmúlt évtizedekben? Cikksorozatunkban utánajárunk, hogyan jöttek létre és változtak azok az épületek, amelyekben ma is egyetemi órák zajlanak. A 20. század elejétől, közepétől mutatunk Fortepan-fotókat a magyarországi egyetemekről: ez a Debreceni Egyetem története.