Magyarország is támogatja az Európai Unióban újra napirendre került a „Chat Control” szabályozást, amely a gyerekek online védelmét célozná. Szakértők és jogvédők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a tervezet gyakorlatilag a magánüzenetek ellenőrzését írná elő, ami a titkosított kommunikáció végét és a polgárok széleskörű megfigyelését jelentheti.
A HVG írt arról, hogy augusztusban egy Alborgban élő dán programozó elindította a Fight Chat Control nevű kampányt, amely a szabályozás ellen tiltakozik. A honlap lehetővé teszi, hogy polgárok e-mailt küldjenek nemzeti kormányoknak, európai parlamenti képviselőknek és uniós döntéshozóknak. „A kampány több mint 20 ezer levelet generált, és e-mailfiókok telítéséhez vezetett az EP-ben” – számolt be a digitális jogvédő forrás. A tiltakozások másik szervezőplatformja, a stopchatcontrol.eu, mely az európai civil szervezeteket tömöríti.
Gyermekvédelem vagy megfigyelés?
A javaslat hivatalos célja a gyerekek online bántalmazásának visszaszorítása. A tervezet azonban kliensoldali szkennelést ír elő, vagyis a szolgáltatók a felhasználók eszközén ellenőriznék a privát üzeneteket még titkosítás előtt. Az EDRi szerint
ez tömeges megfigyelés tankönyvi esete; a dán kompromisszum nem ad érdemi választ a titkosítás és a magánélet sérelmére”.
A Signal alapítói egyenesen „kártevőként viselkedő kormányzati szoftvernek” nevezték a kliensoldali ellenőrzést.
Német vétó lassíthatja a folyamatotNémetország legutóbb egyértelművé tette, hogy nem támogatja a javaslatot.
A jogalap nélküli chatkontroll alkotmányos jogállamban tabu. Nem adhatjuk fel a magánkommunikáció sérthetetlenségét
– mondta Dr. Stefanie Hubig igazságügyi miniszter. A német vétó blokkoló kisebbséget hozott létre az Európai Tanácsban, mivel Németország népessége elegendő a minősített többség eléréséhez.
A tervezetet Magyarország mellett Dánia, Franciaország, Spanyolország, Horvátország, Portugália és Málta támogatja. Ellenzői közé tartozik Ausztria, Finnország, Hollandia, Luxemburg, Csehország, Észtország, Lengyelország és Németország. Belgium, Olaszország, Görögország, Lettország és Svédország még nem döntött. A sorsdöntő szavazásra október 14-én kerül sor a bel- és igazságügyi tanács ülésén.A vita lényegében a szólásszabadság és a magántitok jövőjéről szólKözponti kérdés, hogy a digitális tér biztonságát rendőri felügyelettel vagy jogállami garanciákkal biztosítjuk-e. A francia példát idézve a végponttól végpontig titkosított kommunikációt érintő szabályozás kockázatait a digitális jogvédők kiemelik: „A dán szöveg nem kínál megoldást a tömeges megfigyeléssel és a titkosítással kapcsolatos valódi aggályokra” – mondta az EDRi.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
