Berobbant a BeReal, tör előre a TikTok, de továbbra is a Facebook a fiatalok kedvence - közölte az Ifjúságkutató Intézet pénteken friss, 15-29 évesek körében készült reprezentatív, 1000 fős kutatásának eredménye alapján.
A BeReal oldalát már minden tizedik 29 alatti használja naponta. A látványos növekedés ellenére népszerűsége még így is elmarad a TikTokétól és a Facebookétól. A TikTokot minden második, a Facebookot pedig tízből nyolc megkérdezett használja minden nap.
A 15-29 évesek csupán hat százalékát teszi ki azoknak az aránya, akik egyáltalán nem használják a Facebookot. Ezt a platformot a YouTube és a TikTok követi.
A BeReal tavaly robbant be a köztudatba, és már a magyar 15-29 évesek kilenc százaléka napi felhasználója az oldalnak. A BeReal 2020-ban indult útjára, majd 2022 végére világszerte már több mint hetvenmillió aktív felhasználóval rendelkezett.
A TikTokot a 15-19 évesek több mint négyötöde (82 százalék) használja, a 20-24 évesek (74 százalék) és a 25-29 évesek (70 százalék) ennél kisebb arányban. A Snapchatet a 15-19 évesek közül 43 százalék, míg a 25-29 éveseknek már csupán 28 százaléka használja.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
