Szülői felmérés készült az idei nyári táborokról, sokan élnek majd a lehetőséggel.
A 14 év alatti gyermeket nevelők 40 százaléka tervezi, hogy táborba küldi gyermekét a nyári szünetben - derült ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (Kincs) reprezentatív kutatásából, amelynek készítői május 18. és 20. között ezer szülőt kérdeztek telefonon.
Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a válaszadó szülők 25 százalékának komoly problémát jelent 14 éven aluli gyermekük felügyelete a nyári szünet idején, mert a koronavírus-járvány miatt sokan kivették a szabadságukat. A megkérdezettek 29 százaléka számít a napközis táborokra, tovább 11 százalék pedig még gondolkozik rajta. Ottalvós táborokba a megkérdezettek 16 százaléka szívesen küldené gyermekét, 8 százalékuk még nem döntött ebben a kérdésben - írták.
A felmérésből kiderült az is, hogy a 14 év alatti gyermeket nevelők több mint harmada számít a nagyszülői segítségre a szünidőben. A szülők ötöde baráti vagy rokoni, és mindössze hat százaléka fizetett külső segítséget is igénybe venne. A 6 év alatti gyermekek szüleinek kétharmada tervezi, hogy óvodába, illetve bölcsődébe viszi gyermekét nyáron.
A többség az iskola befejezésének dátumát a szokásos június 15-ben határozta meg, az általános iskolás gyermekek szüleinek harmada, a középiskolások szüleinek negyede azonban egyetért azzal, hogy június végéig legyenek iskolai foglalkozások - olvasható a közleményben.
A június 16-tól hivatalosan lehetnek napközis és ottalvós nyári táborok is.
Drágultak a nyári táborok a tavalyi árakhoz képest
Az már eldőlt, hogy napközis, sőt ottalvós táborokat is szervezhetnek idén nyáron, de vajon milyen árakra lehet számítani ebben a rendhagyó időszakban?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
