Ellenszavazat és tartózkodás nélkül szavazta meg a parlament az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek, és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
A megszavazott törvény alapján a támogatás automatikusan jár a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekeknek, az egyszülős családok gyermekeinek, a sajátos nevelési igényű vagy tartósan beteg gyermekeknek, a gyermekvédelmi szakellátásban élőknek, az árváknak, valamint a dobbantó programban és műhelyiskolában tanulóknak.
A kormány szerint a támogatás adómentes, nem számít jövedelemnek, végrehajtás sem vonható rá, és külön igényelni sem kell. Az indoklás szerint a cél az, hogy a tanévkezdés jelentette kiadások ne okozzanak aránytalan terhet a legnehezebb helyzetben élő családoknak.
A vita során a Fidesz képviselői hangsúlyozták, hogy magát az iskolakezdési támogatást támogatják, szerintük azonban a jogosultsági rendszer több ponton igazságtalan. Szerinük vagy valódi jövedelmi alapon kellene megállapítani a jogosultságot, vagy alanyi jogon kellene biztosítani a támogatást minden családnak.
Érvelésük szerint előfordulhat, hogy olyan egyszülős családok is megkapják a támogatást, amelyek nem szorulnak rá, miközben két minimálbéres szülő által nevelt többgyermekes családok kimaradnak belőle. Többször felvetették azt is, hogy a Tisza Párt a kampányban 700 ezer gyermek támogatását ígérte, miközben a benyújtott törvény alapján nagyjából 390-400 ezer gyermek lesz jogosult.
A Mi Hazánk nevében Dúró Dóra szólalt fel és arról beszélt, hogy szerinte a nagycsaládosoknak automatikusan is járnia kellene a támogatásnak, emellett kifogásolta azt is, hogy a pénzbeli juttatás felhasználását semmilyen módon nem ellenőrzik. Javaslata szerint a jövőben érdemes lenne utalványos vagy számlával igazolt rendszert kialakítani annak érdekében, hogy a támogatás biztosan a gyermekek szükségleteire fordítódjon.
Bódis Kriszta, a Tisza Párt képviselője élesen bírálta a korábbi kormány család- és szociálpolitikáját. Azt mondta, a Fidesznek 16 éve lett volna hasonló támogatás bevezetésére, ehelyett nem egyszeri intézkedésekkel, hanem a szegénység okait kezelő rendszerszintű változtatásokkal kellett volna foglalkoznia.
Önöknek arra volt felhatalmazásuk és lehetőségük, hogy a szegénység újratermelődésének ördögi körét megszakítsák.
Szerinte az állam helyett sok esetben civil szervezetek segítették a hátrányos helyzetű gyerekeket: „A civilek Önök helyett megcsinálták azt, amit az államnak kellett volna, vagy próbálták megcsinálni ellenszélben. Minőségi oktatáshoz juttatni a gyerekeket, vagy például különféle iskolakezdési támogatásokat adni” – fogalmazott.
Beszédében kitért arra is, hogy szerinte a jelenlegi jogosultsági rendszer alapját jelentő rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény nem alkalmas arra, hogy pontos képet adjon a szegénységről.
A Fidesz készpénzes kifizetéssel kapcsolatos kritikáira reagálva azt mondta, a támogatás részleteit szakmai egyeztetések és terepkutatások alapján dolgozták ki.
Mi nem az íróasztal mellől hoztuk ezeket a döntéseket. Hosszú beszélgetéseket, vitákat, szakmai vitákat is folytattunk.
Hozzátette: a kormány később értékelni fogja a program működését, és szükség esetén módosít rajta, úgy fogalmazott: „Meg fogjuk nézni, hogy milyen hatású az a támogatási rendszer, amit most kitaláltunk, és természetesen finomhangoljuk majd a következő időszakban.”
A vita lezárása után az Országgyűlés megszavazta a törvényjavaslatot, így az iskolakezdési támogatás szeptemberben a jogosult családokhoz kerül.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
