„Mi nem az íróasztal mellől hoztuk ezeket a döntéseket” – megszavazta a parlament az iskolakezdési támogatást

Ellenszavazat és tartózkodás nélkül szavazta meg a parlament az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek, és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.

A megszavazott törvény alapján a támogatás automatikusan jár a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekeknek, az egyszülős családok gyermekeinek, a sajátos nevelési igényű vagy tartósan beteg gyermekeknek, a gyermekvédelmi szakellátásban élőknek, az árváknak, valamint a dobbantó programban és műhelyiskolában tanulóknak.

A kormány szerint a támogatás adómentes, nem számít jövedelemnek, végrehajtás sem vonható rá, és külön igényelni sem kell. Az indoklás szerint a cél az, hogy a tanévkezdés jelentette kiadások ne okozzanak aránytalan terhet a legnehezebb helyzetben élő családoknak.

A Fidesz és a Mi Hazánk is bírálta a jogosultsági feltételeket

A vita során a Fidesz képviselői hangsúlyozták, hogy magát az iskolakezdési támogatást támogatják, szerintük azonban a jogosultsági rendszer több ponton igazságtalan. Szerinük vagy valódi jövedelmi alapon kellene megállapítani a jogosultságot, vagy alanyi jogon kellene biztosítani a támogatást minden családnak.

Érvelésük szerint előfordulhat, hogy olyan egyszülős családok is megkapják a támogatást, amelyek nem szorulnak rá, miközben két minimálbéres szülő által nevelt többgyermekes családok kimaradnak belőle. Többször felvetették azt is, hogy a Tisza Párt a kampányban 700 ezer gyermek támogatását ígérte, miközben a benyújtott törvény alapján nagyjából 390-400 ezer gyermek lesz jogosult.

A Mi Hazánk nevében Dúró Dóra szólalt fel és arról beszélt, hogy szerinte a nagycsaládosoknak automatikusan is járnia kellene a támogatásnak, emellett kifogásolta azt is, hogy a pénzbeli juttatás felhasználását semmilyen módon nem ellenőrzik. Javaslata szerint a jövőben érdemes lenne utalványos vagy számlával igazolt rendszert kialakítani annak érdekében, hogy a támogatás biztosan a gyermekek szükségleteire fordítódjon.

Bódis Kriszta szerint a volt kormány óriási lehetőséget hagyott ki

Bódis Kriszta, a Tisza Párt képviselője élesen bírálta a korábbi kormány család- és szociálpolitikáját. Azt mondta, a Fidesznek 16 éve lett volna hasonló támogatás bevezetésére, ehelyett nem egyszeri intézkedésekkel, hanem a szegénység okait kezelő rendszerszintű változtatásokkal kellett volna foglalkoznia.

Önöknek arra volt felhatalmazásuk és lehetőségük, hogy a szegénység újratermelődésének ördögi körét megszakítsák.

Szerinte az állam helyett sok esetben civil szervezetek segítették a hátrányos helyzetű gyerekeket: „A civilek Önök helyett megcsinálták azt, amit az államnak kellett volna, vagy próbálták megcsinálni ellenszélben. Minőségi oktatáshoz juttatni a gyerekeket, vagy például különféle iskolakezdési támogatásokat adni” – fogalmazott.

Beszédében kitért arra is, hogy szerinte a jelenlegi jogosultsági rendszer alapját jelentő rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény nem alkalmas arra, hogy pontos képet adjon a szegénységről.

A Fidesz készpénzes kifizetéssel kapcsolatos kritikáira reagálva azt mondta, a támogatás részleteit szakmai egyeztetések és terepkutatások alapján dolgozták ki.

Mi nem az íróasztal mellől hoztuk ezeket a döntéseket. Hosszú beszélgetéseket, vitákat, szakmai vitákat is folytattunk.

Hozzátette: a kormány később értékelni fogja a program működését, és szükség esetén módosít rajta, úgy fogalmazott: „Meg fogjuk nézni, hogy milyen hatású az a támogatási rendszer, amit most kitaláltunk, és természetesen finomhangoljuk majd a következő időszakban.”

A vita lezárása után az Országgyűlés megszavazta a törvényjavaslatot, így az iskolakezdési támogatás szeptemberben a jogosult családokhoz kerül.

Hozzászólások

Elkezdődött az ovi, de még várni kell az óvodai nevelő státusz kivezetésére és a rugalmas óvoda-iskola átmenetre is

Minisztériumi egyeztetésekkel telt a nyár, konkrétum azonban egyelőre kevés hangzott el arról, pontosan hogyan és mikor alakítanák át az óvodai nevelést. Az oktatási tárca államtitkárai több szóbeli ígéretet is tettek, a szakszervezetek által napirenden tartott égető problémák orvoslására, de ebben a nevelési évben gyökeres változás még nem várható. Összeszedtük, mit ígért eddig a minisztérium, és milyen változtatásokat sürgetnek a szakszervezetek.

PSZ: „Bármilyen egyedi, szupertehetséges pedagógus bekerül egy rosszul működő intézménybe, halálra van ítélve”

A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu