Nem csak az a kérdés, hogy hova vesznek fel, hanem hogyan válsz azzá, akivé szeretnél

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán olyan szakmákat oktatunk, melyek élethosszig tartó kreatív kihívásokat, örömöt és sikereket biztosítanak.

  • Hirdetés

A felsőoktatási intézmény kiválasztása életre szóló döntés, amely nemcsak a szakmai pályát, hanem a személyes fejlődést is meghatározza, hangsúlyozza a frissen érettségiző diákoknak Dr. Imre Sándor akadémikus, a Műegyetem legnagyobb karának dékánja.

A BME jövőképe ambiciózus: célja, hogy 2032-re, alapításának 250. évfordulójára a BME Európa 100 legjobb egyeteme között legyen, a műszaki egyetemek között pedig a top 10-ben szerepeljen.

A BME nem pusztán egy felsőoktatási intézmény, amely korszerű tudást, hazai és nemzetközi karrier lehetőséget, erős támogató közösséget biztosít, hanem egy innovációs tér, ahol oktatók, kutatók és hallgatók együtt dolgoznak a jövő képzéseinek és technológiáinak alakításán.

A BME VIK képzési kínálatának megújítása egyszerre követi a gazdasági igényeket és elvárásokat, valamint a technológiai fejlődést.

Az új gazdaságinformatikus alapszak és az angol nyelven induló mesterséges intelligencia mesterszak napjaink leggyorsabban fejlődő területei közé tartoznak. A gazdaságinformatikus szak ötvözi az üzleti gondolkodást az informatikai megoldásokkal, így az itt végzettek képesek hatékonyabbá tenni a cégek működési folyamatait és adatvezérelt döntéseket hozni. Az új mesterséges intelligencia informatikus mesterszak nagy hangsúlyt fektet az MI megoldások létrehozásának teljes életciklusára: az ötlet megszületésétől a megvalósításon át a szabályozási megfelelőségek bizonyításáig. Aki az MI szakot választja, az a sokoldalúságot is választja, hasonlóan az unikális egészségügyi mérnöki képzésünkhöz. Meghirdetés előtt áll a Félvezetőipari mérnök mesterképzési szak is, melynek célja olyan szakemberek képzése, akik átfogó képpel bírnak a teljes félvezetőipari értékláncról, miközben egyes részterületeken elmélyült, piacképes tudást szereznek európai szinten is.

Hagyományos képzéseinken – villamosmérnöki, mérnökinformatikus, üzemmérnök-informatikus – a legmagasabb átlagpontszámmal vesszük fel hallgatóinkat.

A műszaki és informatikai szektorban kiemelten fontos, hogy a hallgatók ne csupán elméleti ismereteket szerezzenek, hanem azokat a gyakorlatban is alkalmazni tudják.

A VIK képzései ezt a szemléletet követik. Az oktatás során az elmélet és a gyakorlat egymást erősítve jelenik meg.

Az egyetemi élet azonban nem csupán a tanulásról szól. A kar külön figyelmet fordít arra, hogy a középiskolából érkező hallgatók zökkenőmentesen illeszkedjenek be az új környezetbe. Felsőbbéves hallgatók és fiatal oktatók segítik a gólyákat az első időszak kihívásaiban, miközben egy összetartó, inspiráló közösség részévé válnak.

A hallgatói élet színes és sokrétű: a szakmai fejlődést szakkollégiumok támogatják, emellett pezsgő közösségi élet várja őket a Schönherz Kollégium falai között, valamint számos sportolási lehetőség is rendelkezésre áll.

A kar kiemelten fontosnak tartja a nemzetközi tapasztalatszerzést is. A hallgatók részt vehetnek az Erasmus+ program keretében külföldi tanulmányutakon, sőt, akár hosszabb időt is eltölthetnek neves intézményekben, például a Karlsruhei Műszaki Egyetemen.

Külön figyelmet kap a lányok szerepének erősítése a műszaki és informatikai területeken. A kar célja, hogy lebontsa azokat a sztereotípiákat, amelyek szerint ezek a pályák elsősorban fiúknak valók. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hallgatóink teljesítményét nem a nemük, hanem a kitartásuk és érdeklődésük határozza meg.

A sikeres egyetemi évekhez a középiskolai alapok is hozzájárulnak. A matematika, fizika és programozás területén szerzett biztos tudás megkönnyíti az átmenetet, de a kar minden szükséges támogatást biztosít ahhoz, hogy szükség esetén a hallgatóink fel tudjanak zárkózni.

https://felvi.vik.bme.hu/

Ezt a cikket nem az eduline.hu szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről itt olvashat: (link)

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.