A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán olyan szakmákat oktatunk, melyek élethosszig tartó kreatív kihívásokat, örömöt és sikereket biztosítanak.
A felsőoktatási intézmény kiválasztása életre szóló döntés, amely nemcsak a szakmai pályát, hanem a személyes fejlődést is meghatározza, hangsúlyozza a frissen érettségiző diákoknak Dr. Imre Sándor akadémikus, a Műegyetem legnagyobb karának dékánja.
A BME jövőképe ambiciózus: célja, hogy 2032-re, alapításának 250. évfordulójára a BME Európa 100 legjobb egyeteme között legyen, a műszaki egyetemek között pedig a top 10-ben szerepeljen.
A BME nem pusztán egy felsőoktatási intézmény, amely korszerű tudást, hazai és nemzetközi karrier lehetőséget, erős támogató közösséget biztosít, hanem egy innovációs tér, ahol oktatók, kutatók és hallgatók együtt dolgoznak a jövő képzéseinek és technológiáinak alakításán.
A BME VIK képzési kínálatának megújítása egyszerre követi a gazdasági igényeket és elvárásokat, valamint a technológiai fejlődést.
Az új gazdaságinformatikus alapszak és az angol nyelven induló mesterséges intelligencia mesterszak napjaink leggyorsabban fejlődő területei közé tartoznak. A gazdaságinformatikus szak ötvözi az üzleti gondolkodást az informatikai megoldásokkal, így az itt végzettek képesek hatékonyabbá tenni a cégek működési folyamatait és adatvezérelt döntéseket hozni. Az új mesterséges intelligencia informatikus mesterszak nagy hangsúlyt fektet az MI megoldások létrehozásának teljes életciklusára: az ötlet megszületésétől a megvalósításon át a szabályozási megfelelőségek bizonyításáig. Aki az MI szakot választja, az a sokoldalúságot is választja, hasonlóan az unikális egészségügyi mérnöki képzésünkhöz. Meghirdetés előtt áll a Félvezetőipari mérnök mesterképzési szak is, melynek célja olyan szakemberek képzése, akik átfogó képpel bírnak a teljes félvezetőipari értékláncról, miközben egyes részterületeken elmélyült, piacképes tudást szereznek európai szinten is.
Hagyományos képzéseinken – villamosmérnöki, mérnökinformatikus, üzemmérnök-informatikus – a legmagasabb átlagpontszámmal vesszük fel hallgatóinkat.
A műszaki és informatikai szektorban kiemelten fontos, hogy a hallgatók ne csupán elméleti ismereteket szerezzenek, hanem azokat a gyakorlatban is alkalmazni tudják.
A VIK képzései ezt a szemléletet követik. Az oktatás során az elmélet és a gyakorlat egymást erősítve jelenik meg.
Az egyetemi élet azonban nem csupán a tanulásról szól. A kar külön figyelmet fordít arra, hogy a középiskolából érkező hallgatók zökkenőmentesen illeszkedjenek be az új környezetbe. Felsőbbéves hallgatók és fiatal oktatók segítik a gólyákat az első időszak kihívásaiban, miközben egy összetartó, inspiráló közösség részévé válnak.
A hallgatói élet színes és sokrétű: a szakmai fejlődést szakkollégiumok támogatják, emellett pezsgő közösségi élet várja őket a Schönherz Kollégium falai között, valamint számos sportolási lehetőség is rendelkezésre áll.
A kar kiemelten fontosnak tartja a nemzetközi tapasztalatszerzést is. A hallgatók részt vehetnek az Erasmus+ program keretében külföldi tanulmányutakon, sőt, akár hosszabb időt is eltölthetnek neves intézményekben, például a Karlsruhei Műszaki Egyetemen.
Külön figyelmet kap a lányok szerepének erősítése a műszaki és informatikai területeken. A kar célja, hogy lebontsa azokat a sztereotípiákat, amelyek szerint ezek a pályák elsősorban fiúknak valók. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hallgatóink teljesítményét nem a nemük, hanem a kitartásuk és érdeklődésük határozza meg.
A sikeres egyetemi évekhez a középiskolai alapok is hozzájárulnak. A matematika, fizika és programozás területén szerzett biztos tudás megkönnyíti az átmenetet, de a kar minden szükséges támogatást biztosít ahhoz, hogy szükség esetén a hallgatóink fel tudjanak zárkózni.
Ezt a cikket nem az eduline.hu szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről itt olvashat: (link)
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
