A „zsenialitás” férfi privilégium? - új kutatás készült a lányok hátrányáról a tudományban

„Ha egy mérnökre, egy informatikusra vagy egy fizikusra gondolunk, nagy eséllyel egy férfit képzelünk magunk elé.”

Bár a nők teljesítménye a tudományos pályán nem különbözik a férfiakétól, mégis, a „zsenialitás” képzete erősen hozzájuk kötődik, és ez komoly hátrányt jelent a lányoknak már egészen fiatal kortól – fejti ki Nyúl Boglárka, az ELTE PPK adjunktusa és kutatótársai új tanulmányában - számolt be róla az egyetem.

A STEM-területeken (természettudomány, technológia, mérnöki tudományok, matematika) ma is jóval több férfi dolgozik, mint nő. Bár számos magyarázat született erre, a legújabb kutatások szerint a nők különösen azokban a szakmákban maradnak alulreprezentáltak, amelyekhez a közvélekedés szerint „veleszületett zsenialitás” szükséges.

„A zsenialitás veleszületett kiemelkedő intellektust jelent, és ezt a vonást hajlamosabbak vagyunk férfiakhoz kötni, mint nőkhöz.”

A kutatások szerint már hatéves gyerekek is így gondolkodnak, és ez a sztereotípia később is erősen befolyásolja a lányok pályaválasztását.

A fiúk a műszaki, a lányok pedig az egészségügyi szakokat részesítik előnyben, pedig a tanulmányi eredményeik mást mutatnak

Nyúl Boglárka, Inna Ksenofontov, Alexandra Fleischmann és Rotem Kahalon új tanulmányukban négy olyan kísérletről számolnak be, ahol a zsenialitást, mint nemi normaszegést vizsgálták, összesen 920 résztvevővel.

Ezek rávilágítanak arra, ha egy nőről állítják, hogy kiemelkedően tehetséges, a résztvevők hajlamosabbak férfiasnak ítélni őt. A zseniális nők emiatt gyakran kevésbé szimpatikusnak tűnnek kollégáik számára, mint az azonos képességű férfiak, és emiatt kevesebb előrelépési lehetőséget is kapnak.

„A kutatók szerint a zsenialitásról alkotott sztereotípiáink nemcsak a nők iránti burkolt előítéleteket erősítik, hanem negatív hatással vannak a lányok karrierdöntéseire és a tudományos területen való elköteleződésükre is.”

– olvasható a tanulmányban.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy a „zsenialitás” fogalmát újra kell értelmezni, hogy az ne nemhez kötődjön. Ehhez fontos, hogy a tankönyvekben, filmekben és médiában minél több magas intellektusú nő jelenjen meg példaképként - nem csodabogárként, hanem elérhető, követhető mintaként.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.