Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
„Ha egy mérnökre, egy informatikusra vagy egy fizikusra gondolunk, nagy eséllyel egy férfit képzelünk magunk elé.”
Bár a nők teljesítménye a tudományos pályán nem különbözik a férfiakétól, mégis, a „zsenialitás” képzete erősen hozzájuk kötődik, és ez komoly hátrányt jelent a lányoknak már egészen fiatal kortól – fejti ki Nyúl Boglárka, az ELTE PPK adjunktusa és kutatótársai új tanulmányában - számolt be róla az egyetem.
A STEM-területeken (természettudomány, technológia, mérnöki tudományok, matematika) ma is jóval több férfi dolgozik, mint nő. Bár számos magyarázat született erre, a legújabb kutatások szerint a nők különösen azokban a szakmákban maradnak alulreprezentáltak, amelyekhez a közvélekedés szerint „veleszületett zsenialitás” szükséges.
„A zsenialitás veleszületett kiemelkedő intellektust jelent, és ezt a vonást hajlamosabbak vagyunk férfiakhoz kötni, mint nőkhöz.”
A kutatások szerint már hatéves gyerekek is így gondolkodnak, és ez a sztereotípia később is erősen befolyásolja a lányok pályaválasztását.
Nyúl Boglárka, Inna Ksenofontov, Alexandra Fleischmann és Rotem Kahalon új tanulmányukban négy olyan kísérletről számolnak be, ahol a zsenialitást, mint nemi normaszegést vizsgálták, összesen 920 résztvevővel.
Ezek rávilágítanak arra, ha egy nőről állítják, hogy kiemelkedően tehetséges, a résztvevők hajlamosabbak férfiasnak ítélni őt. A zseniális nők emiatt gyakran kevésbé szimpatikusnak tűnnek kollégáik számára, mint az azonos képességű férfiak, és emiatt kevesebb előrelépési lehetőséget is kapnak.
„A kutatók szerint a zsenialitásról alkotott sztereotípiáink nemcsak a nők iránti burkolt előítéleteket erősítik, hanem negatív hatással vannak a lányok karrierdöntéseire és a tudományos területen való elköteleződésükre is.”
– olvasható a tanulmányban.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy a „zsenialitás” fogalmát újra kell értelmezni, hogy az ne nemhez kötődjön. Ehhez fontos, hogy a tankönyvekben, filmekben és médiában minél több magas intellektusú nő jelenjen meg példaképként - nem csodabogárként, hanem elérhető, követhető mintaként.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.