Ezekkel a diplomákkal akar a legtöbb magyar hallgató külföldön dolgozni

A művészet és művészetközvetítés képzési területeken tanuló hallgatók közül akarnak a legtöbben tartósan külföldön dolgozni a diplomaszerzés után.

2021-hez képest 5,4 százalékkal emelkedett 2023-ra azoknak a végzős hallgatóknak a száma, akik tartósan terveznek külföldön munkát vállalni a diplomájuk megszerzése után – derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2023-as felméréséből.

Az adatok alapján a válaszadók 51,4 százaléka tervezte, hogy bizonyos ideig külföldön fog dolgozni az egyetem elvégzése után.

2021-ben a megkérdetett utolsó éves, alapképzésen tanuló egyetemisták 13,8 százaléka gondolta úgy, hogy külföldön szeretne tartósan munkát vállalni a diplomaszerzést követően. 2023-ban a hallgatóknak már 19,2 százaléka gondolta ugyanezt. Emellett azoknak is nőtt az aránya (2,4 százalékkal), akik valószínűleg külföldön szeretnének dolgozni, de csak átmenetileg.

Ezekkel a képzési területekkel tudtak a legkevésbé elhelyezkedni a diplomás pályakezdők.

Alapszakos képzésterületekre lebontva a legtöbben a művészet és művészetközvetítést tanuló hallgatók közül akarják hamarosan elhagyni az országot. Őket követik az informatika és a jogi képzést végzők.

Top 5 képzési terület, ahonnan a legtöbben tartósan külföldön akarnak dolgozni:

  1. Művészet, művészetközvetítés: 29,5 százalék
  2. Informatika: 27,3 százalék
  3. Jogi: 26,7 százalék
  4. Társadalomtudományok: 23,7 százalék
  5. Bölcsészettudomány: 22,4 százalék

A képzések közül a pedagógusképzésen nyilatkozták a legkevesebben azt, hogy külföldön terveznek dolgozni. Közülük a válaszadók csak 8,8 százaléka választotta ezt az opciót.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.