Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
2021-hez képest 5,4 százalékkal emelkedett 2023-ra azoknak a végzős hallgatóknak a száma, akik tartósan terveznek külföldön munkát vállalni a diplomájuk megszerzése után – derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2023-as felméréséből.
Az adatok alapján a válaszadók 51,4 százaléka tervezte, hogy bizonyos ideig külföldön fog dolgozni az egyetem elvégzése után.
2021-ben a megkérdetett utolsó éves, alapképzésen tanuló egyetemisták 13,8 százaléka gondolta úgy, hogy külföldön szeretne tartósan munkát vállalni a diplomaszerzést követően. 2023-ban a hallgatóknak már 19,2 százaléka gondolta ugyanezt. Emellett azoknak is nőtt az aránya (2,4 százalékkal), akik valószínűleg külföldön szeretnének dolgozni, de csak átmenetileg.
Ezekkel a képzési területekkel tudtak a legkevésbé elhelyezkedni a diplomás pályakezdők.
Alapszakos képzésterületekre lebontva a legtöbben a művészet és művészetközvetítést tanuló hallgatók közül akarják hamarosan elhagyni az országot. Őket követik az informatika és a jogi képzést végzők.
Top 5 képzési terület, ahonnan a legtöbben tartósan külföldön akarnak dolgozni:
- Művészet, művészetközvetítés: 29,5 százalék
- Informatika: 27,3 százalék
- Jogi: 26,7 százalék
- Társadalomtudományok: 23,7 százalék
- Bölcsészettudomány: 22,4 százalék
A képzések közül a pedagógusképzésen nyilatkozták a legkevesebben azt, hogy külföldön terveznek dolgozni. Közülük a válaszadók csak 8,8 százaléka választotta ezt az opciót.
