Bár sok helyen nem megengedett, de felmérések szerint a dolgozók 57 százaléka el-elbóbiskol a munkahelyén napközben.
A Budapesti Corvinus Egyetem, az Appalachian State University és a Dundee Egyetem kutatása szerint a munkahelyi szieszta jelentős pozitív hatással lehet az alkalmazottak jóllétére és a vállalatok teljesítményére is - olvasható a Corvinus szerkesztőségünk részére is elküldött közleményében.
A tanulmány szerint már egy 20 perces rövid szunyókálás is pozitívan befolyásolja a hangulatot, a memóriát és a kreativitást, valamint számos egészségügyi előnye is van, például javítja az immunrendszer működését és csökkenti a szívinfarktus kockázatát.
Az innovatív cégek, mint a Google, Nike vagy Facebook, már évek óta biztosítanak olyan helyeket az alkalmazottaknak, például alvókabinokat vagy zenszobákat, ahol pihenhetnek vagy bóbiskolhatnak munkaidőben is.
Azzal kapcsolatban viszont már jobban megoszlanak a vélemények, hogy napi hány perc munkahelyi sziesztával lehet a legjobb eredményt elérni. A szundikálás eltérő időtartama ugyanis bizonyítottan eltérően befolyásolja az éberséget és a kognitív képességeket.
Az orvostudományi kutatások arrafelé mutatnak, hogy nem jó, ha a munkahelyi szundikálás meghaladja a 30 percet, mert a szervezet ezután hosszabban tartó pihenésbe kezd, és a mély alvásból való felébredés elhúzódó fáradtságot eredményezhet
– emelte ki Amitabh Anand, a Corvinus és a franciaországi Excelia Business School kutatója, a tanulmány első szerzője.
Arról nem beszélve, hogy a World Sleep Society szerint sem célszerű a nappali szieszta idejét 45 perc fölé emelni, mivel a hosszabb alvások hatása lassabban jelentkezik.
A tanulmány szerint a munkahelyi szieszta nemcsak a vállalatok termelékenységét növeli, de a dolgozók számára is előnyös, mert aki él a lehetőséggel, kevesebb hibázik és hiányzik a munkahelyéről. Ráaádásul azok az alkalmazottak, akik szundikálnak a munkahelyükön, 18%-kal nagyobb eséllyel számoltak be előléptetésről.
Azonban a szieszta lehetősége még mindig elsősorban a vezetői pozíciókban dolgozók számára elérhető: a szundikálók 55%-a vezető beosztásban dolgozik, míg a nem szundikálók közül csak 41%.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
