Szundikálás munkaidőben a munkahelyen: a cégeknek anyagilag is megéri, ha engedik

Bár sok helyen nem megengedett, de felmérések szerint a dolgozók 57 százaléka el-elbóbiskol a munkahelyén napközben.

A Budapesti Corvinus Egyetem, az Appalachian State University és a Dundee Egyetem kutatása szerint a munkahelyi szieszta jelentős pozitív hatással lehet az alkalmazottak jóllétére és a vállalatok teljesítményére is - olvasható a Corvinus szerkesztőségünk részére is elküldött közleményében.

A tanulmány szerint már egy 20 perces rövid szunyókálás is pozitívan befolyásolja a hangulatot, a memóriát és a kreativitást, valamint számos egészségügyi előnye is van, például javítja az immunrendszer működését és csökkenti a szívinfarktus kockázatát.

Az innovatív cégek, mint a Google, Nike vagy Facebook, már évek óta biztosítanak olyan helyeket az alkalmazottaknak, például alvókabinokat vagy zenszobákat, ahol pihenhetnek vagy bóbiskolhatnak munkaidőben is.

Azzal kapcsolatban viszont már jobban megoszlanak a vélemények, hogy napi hány perc munkahelyi sziesztával lehet a legjobb eredményt elérni. A szundikálás eltérő időtartama ugyanis bizonyítottan eltérően befolyásolja az éberséget és a kognitív képességeket.

Az orvostudományi kutatások arrafelé mutatnak, hogy nem jó, ha a munkahelyi szundikálás meghaladja a 30 percet, mert a szervezet ezután hosszabban tartó pihenésbe kezd, és a mély alvásból való felébredés elhúzódó fáradtságot eredményezhet

– emelte ki Amitabh Anand, a Corvinus és a franciaországi Excelia Business School kutatója, a tanulmány első szerzője.

Arról nem beszélve, hogy a World Sleep Society szerint sem célszerű a nappali szieszta idejét 45 perc fölé emelni, mivel a hosszabb alvások hatása lassabban jelentkezik.

A tanulmány szerint a munkahelyi szieszta nemcsak a vállalatok termelékenységét növeli, de a dolgozók számára is előnyös, mert aki él a lehetőséggel, kevesebb hibázik és hiányzik a munkahelyéről. Ráaádásul azok az alkalmazottak, akik szundikálnak a munkahelyükön, 18%-kal nagyobb eséllyel számoltak be előléptetésről.

Azonban a szieszta lehetősége még mindig elsősorban a vezetői pozíciókban dolgozók számára elérhető: a szundikálók 55%-a vezető beosztásban dolgozik, míg a nem szundikálók közül csak 41%.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.