Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Bár sok helyen nem megengedett, de felmérések szerint a dolgozók 57 százaléka el-elbóbiskol a munkahelyén napközben.
A Budapesti Corvinus Egyetem, az Appalachian State University és a Dundee Egyetem kutatása szerint a munkahelyi szieszta jelentős pozitív hatással lehet az alkalmazottak jóllétére és a vállalatok teljesítményére is - olvasható a Corvinus szerkesztőségünk részére is elküldött közleményében.
A tanulmány szerint már egy 20 perces rövid szunyókálás is pozitívan befolyásolja a hangulatot, a memóriát és a kreativitást, valamint számos egészségügyi előnye is van, például javítja az immunrendszer működését és csökkenti a szívinfarktus kockázatát.
Az innovatív cégek, mint a Google, Nike vagy Facebook, már évek óta biztosítanak olyan helyeket az alkalmazottaknak, például alvókabinokat vagy zenszobákat, ahol pihenhetnek vagy bóbiskolhatnak munkaidőben is.
Azzal kapcsolatban viszont már jobban megoszlanak a vélemények, hogy napi hány perc munkahelyi sziesztával lehet a legjobb eredményt elérni. A szundikálás eltérő időtartama ugyanis bizonyítottan eltérően befolyásolja az éberséget és a kognitív képességeket.
Az orvostudományi kutatások arrafelé mutatnak, hogy nem jó, ha a munkahelyi szundikálás meghaladja a 30 percet, mert a szervezet ezután hosszabban tartó pihenésbe kezd, és a mély alvásból való felébredés elhúzódó fáradtságot eredményezhet
– emelte ki Amitabh Anand, a Corvinus és a franciaországi Excelia Business School kutatója, a tanulmány első szerzője.
Arról nem beszélve, hogy a World Sleep Society szerint sem célszerű a nappali szieszta idejét 45 perc fölé emelni, mivel a hosszabb alvások hatása lassabban jelentkezik.
A tanulmány szerint a munkahelyi szieszta nemcsak a vállalatok termelékenységét növeli, de a dolgozók számára is előnyös, mert aki él a lehetőséggel, kevesebb hibázik és hiányzik a munkahelyéről. Ráaádásul azok az alkalmazottak, akik szundikálnak a munkahelyükön, 18%-kal nagyobb eséllyel számoltak be előléptetésről.
Azonban a szieszta lehetősége még mindig elsősorban a vezetői pozíciókban dolgozók számára elérhető: a szundikálók 55%-a vezető beosztásban dolgozik, míg a nem szundikálók közül csak 41%.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.