Bár sok helyen nem megengedett, de felmérések szerint a dolgozók 57 százaléka el-elbóbiskol a munkahelyén napközben.
A Budapesti Corvinus Egyetem, az Appalachian State University és a Dundee Egyetem kutatása szerint a munkahelyi szieszta jelentős pozitív hatással lehet az alkalmazottak jóllétére és a vállalatok teljesítményére is - olvasható a Corvinus szerkesztőségünk részére is elküldött közleményében.
A tanulmány szerint már egy 20 perces rövid szunyókálás is pozitívan befolyásolja a hangulatot, a memóriát és a kreativitást, valamint számos egészségügyi előnye is van, például javítja az immunrendszer működését és csökkenti a szívinfarktus kockázatát.
Az innovatív cégek, mint a Google, Nike vagy Facebook, már évek óta biztosítanak olyan helyeket az alkalmazottaknak, például alvókabinokat vagy zenszobákat, ahol pihenhetnek vagy bóbiskolhatnak munkaidőben is.
Azzal kapcsolatban viszont már jobban megoszlanak a vélemények, hogy napi hány perc munkahelyi sziesztával lehet a legjobb eredményt elérni. A szundikálás eltérő időtartama ugyanis bizonyítottan eltérően befolyásolja az éberséget és a kognitív képességeket.
Az orvostudományi kutatások arrafelé mutatnak, hogy nem jó, ha a munkahelyi szundikálás meghaladja a 30 percet, mert a szervezet ezután hosszabban tartó pihenésbe kezd, és a mély alvásból való felébredés elhúzódó fáradtságot eredményezhet
– emelte ki Amitabh Anand, a Corvinus és a franciaországi Excelia Business School kutatója, a tanulmány első szerzője.
Arról nem beszélve, hogy a World Sleep Society szerint sem célszerű a nappali szieszta idejét 45 perc fölé emelni, mivel a hosszabb alvások hatása lassabban jelentkezik.
A tanulmány szerint a munkahelyi szieszta nemcsak a vállalatok termelékenységét növeli, de a dolgozók számára is előnyös, mert aki él a lehetőséggel, kevesebb hibázik és hiányzik a munkahelyéről. Ráaádásul azok az alkalmazottak, akik szundikálnak a munkahelyükön, 18%-kal nagyobb eséllyel számoltak be előléptetésről.
Azonban a szieszta lehetősége még mindig elsősorban a vezetői pozíciókban dolgozók számára elérhető: a szundikálók 55%-a vezető beosztásban dolgozik, míg a nem szundikálók közül csak 41%.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
