Bár sok helyen nem megengedett, de felmérések szerint a dolgozók 57 százaléka el-elbóbiskol a munkahelyén napközben.
A Budapesti Corvinus Egyetem, az Appalachian State University és a Dundee Egyetem kutatása szerint a munkahelyi szieszta jelentős pozitív hatással lehet az alkalmazottak jóllétére és a vállalatok teljesítményére is - olvasható a Corvinus szerkesztőségünk részére is elküldött közleményében.
A tanulmány szerint már egy 20 perces rövid szunyókálás is pozitívan befolyásolja a hangulatot, a memóriát és a kreativitást, valamint számos egészségügyi előnye is van, például javítja az immunrendszer működését és csökkenti a szívinfarktus kockázatát.
Az innovatív cégek, mint a Google, Nike vagy Facebook, már évek óta biztosítanak olyan helyeket az alkalmazottaknak, például alvókabinokat vagy zenszobákat, ahol pihenhetnek vagy bóbiskolhatnak munkaidőben is.
Azzal kapcsolatban viszont már jobban megoszlanak a vélemények, hogy napi hány perc munkahelyi sziesztával lehet a legjobb eredményt elérni. A szundikálás eltérő időtartama ugyanis bizonyítottan eltérően befolyásolja az éberséget és a kognitív képességeket.
Az orvostudományi kutatások arrafelé mutatnak, hogy nem jó, ha a munkahelyi szundikálás meghaladja a 30 percet, mert a szervezet ezután hosszabban tartó pihenésbe kezd, és a mély alvásból való felébredés elhúzódó fáradtságot eredményezhet
– emelte ki Amitabh Anand, a Corvinus és a franciaországi Excelia Business School kutatója, a tanulmány első szerzője.
Arról nem beszélve, hogy a World Sleep Society szerint sem célszerű a nappali szieszta idejét 45 perc fölé emelni, mivel a hosszabb alvások hatása lassabban jelentkezik.
A tanulmány szerint a munkahelyi szieszta nemcsak a vállalatok termelékenységét növeli, de a dolgozók számára is előnyös, mert aki él a lehetőséggel, kevesebb hibázik és hiányzik a munkahelyéről. Ráaádásul azok az alkalmazottak, akik szundikálnak a munkahelyükön, 18%-kal nagyobb eséllyel számoltak be előléptetésről.
Azonban a szieszta lehetősége még mindig elsősorban a vezetői pozíciókban dolgozók számára elérhető: a szundikálók 55%-a vezető beosztásban dolgozik, míg a nem szundikálók közül csak 41%.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
