A skála segítségével a vállalkozók felmérhetik, hogy mennyire effektív a belső kommunikáció, ami hatással van a cég hatékonyságára és eredményességére is.
Amitabh Anand és Takács Sándor a Corvinus Egyetem kutatói és a tanulmány elkészítéséhez csatlakozott külföldi kollégáik (Elena Sinitsyná és Sergey Kazakov) arra jutottak, hogy a magyar vállalkozásokban a negatív kommunikáció csökkentette a lojalitást és fokozottan növelte a „csendes felmondási szándékot”. Ez a jelenség a világjárvány óta egyre csak nő és a munkaerőpiacot sakkban tartja, mivel a rossz gyakorlatot nehezen tudják felülírni magukban a cégek.
| Mi az a csendes kilépés? |
| A csendes felmondás fogalma azt az állapotot írja le, amikor egy munkavállaló csak a minimumelvárást teljesíti a munkahelyén, amivel még éppen el tudja kerülni a kirúgását, ugyanakkor demotivált és érzelmileg távolságtartó a feladataival kapcsolatban |
A tanulmány során szakemberekkel és kutatókkal készítettek interjúkat, illetve kérdőíves felmérést alkalmaztak magyar cégek alkalmazottai között arról, hogy mennyire érzik szervezettnek a kommunikációt a munkahelyükön.
„A magyar üzleti életre jellemző, hogy a cégek nagy része értékként tekint az átlátható és következetes kommunikációra. Éppen ezért a magyar cégek megfelelő kontextust kínáltak számunkra a szervezeti belső kommunikáció vizsgálatához.” – mondta Amitabh Anand, a tanulmány egyik szerzője.
A begyűjtött eredményekből 15 tételes skálát hoztak létre, amely a munkavállalók szemszögéből érzékelteti a nem megfelelő szervezeti kommunikáció szintjeit. Ennek a legenyhébb fokozata az, hogy a munkavállaló szerint a munkáltató nem megfelelően kommunikálja a cég értékeit és normáit, a legradikálisabb pedig, hogy egy munkavállaló saját bevallása szerint már nem tud uralkodni az indulatain a munkahelye félreérthető belső kommunikációja miatt. A tanulmány eredményei alapján a vállalkozásokra nézve bőven van negatív hatása a félresiklott szervezeti kommunikációnak. Például
A szerzők által kidolgozott skála segítségével a vállalkozások felmérhetik, megelőzhetik és orvosolhatják ezeket a hatásokat. Ez hosszútávon effektív megoldást jelenthet a cégeken belüli lemorzsolódásra, és sokkal élhetőbb légkört teremthet, ami növeli a cég hatékonyságát és eredményességét is.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
