A skála segítségével a vállalkozók felmérhetik, hogy mennyire effektív a belső kommunikáció, ami hatással van a cég hatékonyságára és eredményességére is.
Amitabh Anand és Takács Sándor a Corvinus Egyetem kutatói és a tanulmány elkészítéséhez csatlakozott külföldi kollégáik (Elena Sinitsyná és Sergey Kazakov) arra jutottak, hogy a magyar vállalkozásokban a negatív kommunikáció csökkentette a lojalitást és fokozottan növelte a „csendes felmondási szándékot”. Ez a jelenség a világjárvány óta egyre csak nő és a munkaerőpiacot sakkban tartja, mivel a rossz gyakorlatot nehezen tudják felülírni magukban a cégek.
| Mi az a csendes kilépés? |
| A csendes felmondás fogalma azt az állapotot írja le, amikor egy munkavállaló csak a minimumelvárást teljesíti a munkahelyén, amivel még éppen el tudja kerülni a kirúgását, ugyanakkor demotivált és érzelmileg távolságtartó a feladataival kapcsolatban |
A tanulmány során szakemberekkel és kutatókkal készítettek interjúkat, illetve kérdőíves felmérést alkalmaztak magyar cégek alkalmazottai között arról, hogy mennyire érzik szervezettnek a kommunikációt a munkahelyükön.
„A magyar üzleti életre jellemző, hogy a cégek nagy része értékként tekint az átlátható és következetes kommunikációra. Éppen ezért a magyar cégek megfelelő kontextust kínáltak számunkra a szervezeti belső kommunikáció vizsgálatához.” – mondta Amitabh Anand, a tanulmány egyik szerzője.
A begyűjtött eredményekből 15 tételes skálát hoztak létre, amely a munkavállalók szemszögéből érzékelteti a nem megfelelő szervezeti kommunikáció szintjeit. Ennek a legenyhébb fokozata az, hogy a munkavállaló szerint a munkáltató nem megfelelően kommunikálja a cég értékeit és normáit, a legradikálisabb pedig, hogy egy munkavállaló saját bevallása szerint már nem tud uralkodni az indulatain a munkahelye félreérthető belső kommunikációja miatt. A tanulmány eredményei alapján a vállalkozásokra nézve bőven van negatív hatása a félresiklott szervezeti kommunikációnak. Például
- a nem megfelelő szervezeti belső kommunikáció tévhitekhez és a munkavállalók elköteleződésének csökkenéséhez vezethet,
- a manipulatív kommunikáció alááshatja az alkalmazottak bizalmát,
- a félreérthető kommunikáció pedig konfliktusokat és elégedetlenséget eredményezhet a munkavállalók körében.
A szerzők által kidolgozott skála segítségével a vállalkozások felmérhetik, megelőzhetik és orvosolhatják ezeket a hatásokat. Ez hosszútávon effektív megoldást jelenthet a cégeken belüli lemorzsolódásra, és sokkal élhetőbb légkört teremthet, ami növeli a cég hatékonyságát és eredményességét is.
