Ausztriában heti 33,6 órát, Magyarországon 37,8-at dolgoznak a munkavállalók

Görögországban a leghosszabb, Hollandiában a legrövidebb a munkahetük a 20-64 év közötti munkavállalóknak.

  • Székács Linda

Átlagosan heti 36,1 órát dolgoznak az Európai Unió állampolgárai - írja az Eurostat a május 30-án közzétett jelentésében, mely során az mérték fel, hogy országonként hány órát dolgoznak főállásban az unió 20-64 év közötti állampolgárai.

A EU Labour Force kérdőívének adataiból kiderül, hogy országonként akár több órányi különbségek is lehetnek. A munkaidő Görögországban a leghosszabb, ahol a munkavállalók heti 39,8 órát dolgoznak. Ezt követi 39,5 órával Románia, 39,3 órával Lengyelország és 39 órával Bulgária.

Ezzel ellentétben a munkahét Hollandiában a legrövidebb. Itt 32,2 órát dolgoznak a munkavállalók, naponta tehát körülbelül 6,5 órát.

Hollandiát Ausztria követi 33,6 órás munkahéttel, majd Németország 34 órával.

Magyarország 37,8 órával nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók naponta kicsivel több mint 7,5 órát dolgoznak.

Ezeken a területeken a leghosszabb a munkahét

A felmérés arra is kitért, hogy mik azok a szakmák, amik a leghosszabb és a legrövidebb munkaheteket igénylik.

A leghosszabb munkahetük (41,5 óra) azoknak van, akik mezőgazdasággal, erdészettel vagy halászattal foglalkoznak. Ezt követik a bányászok és kőfejtők heti 39,1 órával, majd az építkezéseken dolgozók 38,9 órával.

A legjobb helyzetben heti 26,7 órával azok vannak, akik munkaadói tevékenységet végeznek egy háztartáson belül. Őket követik 31,9 órával az oktatás területén dolgozók, és 33 órával a művészetek, szórakozás és szabadidő területén dolgozó munkavállalók.

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.