Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Görögországban a leghosszabb, Hollandiában a legrövidebb a munkahetük a 20-64 év közötti munkavállalóknak.
Átlagosan heti 36,1 órát dolgoznak az Európai Unió állampolgárai - írja az Eurostat a május 30-án közzétett jelentésében, mely során az mérték fel, hogy országonként hány órát dolgoznak főállásban az unió 20-64 év közötti állampolgárai.
A EU Labour Force kérdőívének adataiból kiderül, hogy országonként akár több órányi különbségek is lehetnek. A munkaidő Görögországban a leghosszabb, ahol a munkavállalók heti 39,8 órát dolgoznak. Ezt követi 39,5 órával Románia, 39,3 órával Lengyelország és 39 órával Bulgária.
Ezzel ellentétben a munkahét Hollandiában a legrövidebb. Itt 32,2 órát dolgoznak a munkavállalók, naponta tehát körülbelül 6,5 órát.
Hollandiát Ausztria követi 33,6 órás munkahéttel, majd Németország 34 órával.
Magyarország 37,8 órával nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók naponta kicsivel több mint 7,5 órát dolgoznak.
Ezeken a területeken a leghosszabb a munkahét
A felmérés arra is kitért, hogy mik azok a szakmák, amik a leghosszabb és a legrövidebb munkaheteket igénylik.
A leghosszabb munkahetük (41,5 óra) azoknak van, akik mezőgazdasággal, erdészettel vagy halászattal foglalkoznak. Ezt követik a bányászok és kőfejtők heti 39,1 órával, majd az építkezéseken dolgozók 38,9 órával.
A legjobb helyzetben heti 26,7 órával azok vannak, akik munkaadói tevékenységet végeznek egy háztartáson belül. Őket követik 31,9 órával az oktatás területén dolgozók, és 33 órával a művészetek, szórakozás és szabadidő területén dolgozó munkavállalók.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.