Ausztriában heti 33,6 órát, Magyarországon 37,8-at dolgoznak a munkavállalók

Görögországban a leghosszabb, Hollandiában a legrövidebb a munkahetük a 20-64 év közötti munkavállalóknak.

  • Székács Linda

Átlagosan heti 36,1 órát dolgoznak az Európai Unió állampolgárai - írja az Eurostat a május 30-án közzétett jelentésében, mely során az mérték fel, hogy országonként hány órát dolgoznak főállásban az unió 20-64 év közötti állampolgárai.

A EU Labour Force kérdőívének adataiból kiderül, hogy országonként akár több órányi különbségek is lehetnek. A munkaidő Görögországban a leghosszabb, ahol a munkavállalók heti 39,8 órát dolgoznak. Ezt követi 39,5 órával Románia, 39,3 órával Lengyelország és 39 órával Bulgária.

Ezzel ellentétben a munkahét Hollandiában a legrövidebb. Itt 32,2 órát dolgoznak a munkavállalók, naponta tehát körülbelül 6,5 órát.

Hollandiát Ausztria követi 33,6 órás munkahéttel, majd Németország 34 órával.

Magyarország 37,8 órával nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók naponta kicsivel több mint 7,5 órát dolgoznak.

Ezeken a területeken a leghosszabb a munkahét

A felmérés arra is kitért, hogy mik azok a szakmák, amik a leghosszabb és a legrövidebb munkaheteket igénylik.

A leghosszabb munkahetük (41,5 óra) azoknak van, akik mezőgazdasággal, erdészettel vagy halászattal foglalkoznak. Ezt követik a bányászok és kőfejtők heti 39,1 órával, majd az építkezéseken dolgozók 38,9 órával.

A legjobb helyzetben heti 26,7 órával azok vannak, akik munkaadói tevékenységet végeznek egy háztartáson belül. Őket követik 31,9 órával az oktatás területén dolgozók, és 33 órával a művészetek, szórakozás és szabadidő területén dolgozó munkavállalók.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.