Görögországban a leghosszabb, Hollandiában a legrövidebb a munkahetük a 20-64 év közötti munkavállalóknak.
Átlagosan heti 36,1 órát dolgoznak az Európai Unió állampolgárai - írja az Eurostat a május 30-án közzétett jelentésében, mely során az mérték fel, hogy országonként hány órát dolgoznak főállásban az unió 20-64 év közötti állampolgárai.
A EU Labour Force kérdőívének adataiból kiderül, hogy országonként akár több órányi különbségek is lehetnek. A munkaidő Görögországban a leghosszabb, ahol a munkavállalók heti 39,8 órát dolgoznak. Ezt követi 39,5 órával Románia, 39,3 órával Lengyelország és 39 órával Bulgária.
Ezzel ellentétben a munkahét Hollandiában a legrövidebb. Itt 32,2 órát dolgoznak a munkavállalók, naponta tehát körülbelül 6,5 órát.
Hollandiát Ausztria követi 33,6 órás munkahéttel, majd Németország 34 órával.
Magyarország 37,8 órával nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók naponta kicsivel több mint 7,5 órát dolgoznak.
Ezeken a területeken a leghosszabb a munkahét
A felmérés arra is kitért, hogy mik azok a szakmák, amik a leghosszabb és a legrövidebb munkaheteket igénylik.
A leghosszabb munkahetük (41,5 óra) azoknak van, akik mezőgazdasággal, erdészettel vagy halászattal foglalkoznak. Ezt követik a bányászok és kőfejtők heti 39,1 órával, majd az építkezéseken dolgozók 38,9 órával.
A legjobb helyzetben heti 26,7 órával azok vannak, akik munkaadói tevékenységet végeznek egy háztartáson belül. Őket követik 31,9 órával az oktatás területén dolgozók, és 33 órával a művészetek, szórakozás és szabadidő területén dolgozó munkavállalók.
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
