Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Sokuknak a nettó keresetük is csökkent.
Tavaly, amikor 17,6 százalékos éves inflációt mértek, a dolgozók 10,9 százalékának csökkent a nettó keresete, majdnem kétharmaduknak (61,8 százaléka) pedig azzal kellett szembesülniük, hogy kevesebbet ér a keresete, mint korábban – írta meg a 24.hu.
2022-ben a nettó átlagkereset átlagban 18,2 százalékkal haladta meg az előző évit, a reálkeresetek pedig átlagban 2,6 százalékkal növekedtek. 2023-ban a nettó keresetek már az infláció alatt nőttek átlagban, 14,2 százalékkal, és így a reálkeresetek átlagosan 2,9 százalékkal csökkentek az előző évhez képest a Központi Statisztikai Hivatal kereseti statisztikája alapján.
A reálbér-csökkenést tapasztaló 61,8 százaléknyi dolgozó körében súlyozva átlagban 13 százalék körül volt a nettó kereset reálértékének csökkenése – számolta ki a 24.hu-nak a GKI vezérigazgatója, Molnár László, aki szerint átlagosan két és fél évbe telhet, mire visszanyerik a vásárlóerejüket. Ez csak akkor igaz, ha az idén és jövőre is kapnak akkora emelést, hogy 5 százalék körüli reálkereset-növekedést érjenek el.
A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a KSH kereseti statisztikája csak 3,2 millió dolgozó adataiból készül, miközben a foglalkoztatotti statisztika alapján 4,7 millió foglalkoztatott van. Ez azt jelenti, hogy legalább 1,5 millió ember keresetéről semmit nem tudhatunk a kereseti statisztika alapján.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.