A munkavállalók majdnem kétharmadának csökkent a reálbére tavaly

Sokuknak a nettó keresetük is csökkent.

  • Tornyos Kata

Tavaly, amikor 17,6 százalékos éves inflációt mértek, a dolgozók 10,9 százalékának csökkent a nettó keresete, majdnem kétharmaduknak (61,8 százaléka) pedig azzal kellett szembesülniük, hogy kevesebbet ér a keresete, mint korábban – írta meg a 24.hu.

2022-ben a nettó átlagkereset átlagban 18,2 százalékkal haladta meg az előző évit, a reálkeresetek pedig átlagban 2,6 százalékkal növekedtek. 2023-ban a nettó keresetek már az infláció alatt nőttek átlagban, 14,2 százalékkal, és így a reálkeresetek átlagosan 2,9 százalékkal csökkentek az előző évhez képest a Központi Statisztikai Hivatal kereseti statisztikája alapján.

A reálbér-csökkenést tapasztaló 61,8 százaléknyi dolgozó körében súlyozva átlagban 13 százalék körül volt a nettó kereset reálértékének csökkenése – számolta ki a 24.hu-nak a GKI vezérigazgatója, Molnár László, aki szerint átlagosan két és fél évbe telhet, mire visszanyerik a vásárlóerejüket. Ez csak akkor igaz, ha az idén és jövőre is kapnak akkora emelést, hogy 5 százalék körüli reálkereset-növekedést érjenek el.

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a KSH kereseti statisztikája csak 3,2 millió dolgozó adataiból készül, miközben a foglalkoztatotti statisztika alapján 4,7 millió foglalkoztatott van. Ez azt jelenti, hogy legalább 1,5 millió ember keresetéről semmit nem tudhatunk a kereseti statisztika alapján.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.