Továbbra is a matematika számít a legjobban kereső természettudományi diplomának, de a kémia vagy fizika szakon végtetteknek sem kell aggódniuk.
A nemrégiben megjelent Diplomás Pályakövetési rendszer legfrissebb - 2020-21-ben végzetteket vizsgáló - adatai alapján a természettudományi területen szerzett alapképzéssel átlagosan bruttó 442 666 forintot lehet keresni, egy mesterdiplomával pedig az 545 834 forintot is el lehet érni.
A 2020/21-es félévben 1068 fő végzett alapképzésben ezen a területen – derült ki a diplomás pályakövetés adataiból. A legtöbben továbbra is az ELTE-n szereztek diplomát (521 fő), amit az SZTE követ 185 fővel.
Ahogy azt már megírtuk, az előző, 2018-19-es tanévben végzettek pályakövetésének felmérésében a legjobban fizető természettudományi diplomák az alábbiak voltak:
A legfrissebb közzétett adatok alapján a diplomás keresetek sorrendje nem változott, azonban a pályakezdők bérei jóval magasabbak lettek.
A legmagasabb bruttó átlagkeresetet pályakezdőként továbbra is a matematika alapszakon végzett hallgatók kaphatják, akiknek az átlagfizetése 2022-ben bruttó 614 651 forint volt. Közülük a legtöbben szoftverfejlesztőként vagy egyéb magasan képzett ügyintéző pozícióban dolgoznak. Munkát körülbelül 2,97 hónap alatt találtak. A legtöbben - 97,37 százalék - diplomás munkát végeznek. Ez a szám a BME-ről és az ELTE-ről kikerült hallgatók aránya még ennél is magasabb, 100 százalékos.
A második legjobban fizető természettudományi diploma a fizika, amivel a frissen végzettek átlagosan bruttó 581 848 forintot kerestek 2022-ben. Ők jóval hamarabb el tudtak kezdeni dolgozni a szakmájukban, ugyanis az első munkáig eltelt idő átlagosan 1,67 hónap volt. Náluk is magas a diplomás munkavégzők aránya, ami összesen 90,63 százalék. Az egyetemet követően a legtöbben szoftverfejlesztőként vagy fizikusként dolgoznak.
A lista harmadik helyén a kémia diploma áll, amivel átlagosan bruttó 454 276 forintos bért lehet hazavinni havonta. A 2020/21-es tanévben ezen a szakon összesen 117 hallgató végzett, akik közül a legtöbben az ELTE-ről kerültek ki. Náluk a diplomás munkát végzők aránya kicsivel alacsonyabb (87,50%), mint a matematika és fizika szakon végzetteknél. 30,77 százalékuk vegyésztechnikusként, 15,38 százalékuk pedig vegyészmérnökként dolgozik. Az első munkavégzésig eltelt idő az ő esetükben 2,36 hónap volt.
Arról, hogy melyik diplomákkal lehet a legtöbbet keresni, itt olvashattok. De ha arra lennétek kíváncsiak, hogy melyik diplomás munkákért fizetnek a legkevesebbet, azt is megtaláljátok az alábbi cikkünkben.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
