A bruttó egymillió forintot is meghaladja azoknak a fizetése, akik ezen az államtudományi képzésen végeztek

A tavalyi évhez képest óriási mértékben nőtt azoknak a pályakezdő diplomásoknak a fizetése, akik a katonai infokommunikáció alapszakon végeztek. Mutatjuk a Diplomás Pályakövetés 2023-as adatait.

  • Székács Linda

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2022-es adatai szerint - ami a 2019/20-as tanévben végzett egyetemisták eredményeit összesítette - a katonai infokommunikáció képzésen végzett hallgatók a tavalyi évben pályakezdőként bruttó 636 ezer forintos fizetésre számíthattak. Ehhez képest a november 27-én közzétett új adatok már azt mutatják, hogy azok, akik a 2020/21-es félévben szereztek diplomát ezen a képzésen, 2023-ban már átlagosan bruttó 1 092 490 forintos havibért vihettek haza.

Az öt legjobban fizető egyetemi végzettség a 2022-es adatok szerint a katonai infokommunikáció után a katonai vezető volt bruttó605 020 forintos fizetéssel, amit a mérnökinformatikus(bruttó 572 213 forint), villamosmérnöki (bruttó 538 238 forint) és a programtervező informatikus (bruttó 524 273 forint) követett. A DPR új adatai viszont azt mutatják, hogy ezeken a területeken a fizetések 2023-ban még magasabbak lettek.

A katonai vezetők bruttó átlagkeresete például több mint 300 ezer forinttal nőtt, így a 2020/21-es tanévben végzettek 2023-ban már bruttó 934 ezer forintot vihettek haza, míg a

  • mérnökinformatikusok bruttó 719 587,
  • a villamosmérnökök bruttó 656 848,
  • a programtervező informatikusok pedig bruttó 618 072 forintot.

Igazán drasztikus béremelések tehát csak az államtudományi képzettségek, kiváltképp az említett katonai infokommunikáció és katonai vezetői diplomák esetében történtek.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.