A tavalyi évhez képest óriási mértékben nőtt azoknak a pályakezdő diplomásoknak a fizetése, akik a katonai infokommunikáció alapszakon végeztek. Mutatjuk a Diplomás Pályakövetés 2023-as adatait.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2022-es adatai szerint - ami a 2019/20-as tanévben végzett egyetemisták eredményeit összesítette - a katonai infokommunikáció képzésen végzett hallgatók a tavalyi évben pályakezdőként bruttó 636 ezer forintos fizetésre számíthattak. Ehhez képest a november 27-én közzétett új adatok már azt mutatják, hogy azok, akik a 2020/21-es félévben szereztek diplomát ezen a képzésen, 2023-ban már átlagosan bruttó 1 092 490 forintos havibért vihettek haza.
Az öt legjobban fizető egyetemi végzettség a 2022-es adatok szerint a katonai infokommunikáció után a katonai vezető volt bruttó605 020 forintos fizetéssel, amit a mérnökinformatikus(bruttó 572 213 forint), villamosmérnöki (bruttó 538 238 forint) és a programtervező informatikus (bruttó 524 273 forint) követett. A DPR új adatai viszont azt mutatják, hogy ezeken a területeken a fizetések 2023-ban még magasabbak lettek.
A katonai vezetők bruttó átlagkeresete például több mint 300 ezer forinttal nőtt, így a 2020/21-es tanévben végzettek 2023-ban már bruttó 934 ezer forintot vihettek haza, míg a
Igazán drasztikus béremelések tehát csak az államtudományi képzettségek, kiváltképp az említett katonai infokommunikáció és katonai vezetői diplomák esetében történtek.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
