Ennyit kereshettek, ha valamilyen informatikai képzésen diplomáztok

Gazdaságinformatikus, mérnökinformatikus, programtervező informatikus - bármelyik informatikai szakon is végeztek, már pályakezdőként is viszonylag magas bruttó bérekkel számolhattok.

  • Székács Linda

A diplomás pályakövetés legfrissebb, 2022-es adatai alapján a legmagasabb bruttó átlagjövedelmet - 572 ezer forintot - a mérnökinformatikus végzettségűek vihetik haza. Ők rendszerint a diplomaszerzést követően kevesebb mint hat hét alatt elhelyezkednek, 95,98 százalékuk pedig diplomás munkát végez, szoftverfejlesztőként, valamilyen mérnöki területen, vagy szoftver- és alkalmazásfejlesztő, - elemzőként helyezkedik el.

Az alapszakon végzettek 40 százaléka mesterképzésen tanul tovább, a leggyakrabban választott intézmények a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem.

Szintén szoftverfejlesztőként, szoftver- és alkalmazásfejlesztő, - elemzőként, vagy esetleg informatikai technikusként helyezkednek el azok, akik programtervező informatikus alapszakon szereznek diplomát. Ők a diplomaszerzésüket követően szintén kevesebb mint két hónap alatt találnak munkát, a bruttó átlagjövedelmük pedig 524 ezer forint körül alakul, azonban annak ellenére, hogy a mesterképzés majdnem 200 ezer forinttal magasabb extra bruttó átlagjövedelmet ígér (722 ezer forintot), a diplomások mindössze 31 százaléka folytatja a tanulmányaikat az alapdiplomájuk megszerzését követően valamelyik egyetem mesterképzésén.

Hasonló a helyzet a gazdaságinformatikusok esetében is, akik alapszakos diplomával bruttó 509 ezer forintos átlagjövedelemmel rendelkeznek. Csakúgy, mint a többi szakon, leggyakrabban ők is szoftverfejlesztőként vagy szoftver- és alkalmazásfejlesztő, - elemzőként, esetleg informatikai rendszerelemzőként helyezkednek el kicsivel több mint egy hónappal a diplomaszerzésük után. A továbbtanulást mindössze 24 százalékuk választja.

A bölcsészképzésekről itt, a műszaki képzésekről itt, a gazdasági képzésekről pedig itt olvashattok.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.