Ennyit kereshettek, ha valamilyen informatikai képzésen diplomáztok

Gazdaságinformatikus, mérnökinformatikus, programtervező informatikus - bármelyik informatikai szakon is végeztek, már pályakezdőként is viszonylag magas bruttó bérekkel számolhattok.

  • Székács Linda

A diplomás pályakövetés legfrissebb, 2022-es adatai alapján a legmagasabb bruttó átlagjövedelmet - 572 ezer forintot - a mérnökinformatikus végzettségűek vihetik haza. Ők rendszerint a diplomaszerzést követően kevesebb mint hat hét alatt elhelyezkednek, 95,98 százalékuk pedig diplomás munkát végez, szoftverfejlesztőként, valamilyen mérnöki területen, vagy szoftver- és alkalmazásfejlesztő, - elemzőként helyezkedik el.

Az alapszakon végzettek 40 százaléka mesterképzésen tanul tovább, a leggyakrabban választott intézmények a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem.

Szintén szoftverfejlesztőként, szoftver- és alkalmazásfejlesztő, - elemzőként, vagy esetleg informatikai technikusként helyezkednek el azok, akik programtervező informatikus alapszakon szereznek diplomát. Ők a diplomaszerzésüket követően szintén kevesebb mint két hónap alatt találnak munkát, a bruttó átlagjövedelmük pedig 524 ezer forint körül alakul, azonban annak ellenére, hogy a mesterképzés majdnem 200 ezer forinttal magasabb extra bruttó átlagjövedelmet ígér (722 ezer forintot), a diplomások mindössze 31 százaléka folytatja a tanulmányaikat az alapdiplomájuk megszerzését követően valamelyik egyetem mesterképzésén.

Hasonló a helyzet a gazdaságinformatikusok esetében is, akik alapszakos diplomával bruttó 509 ezer forintos átlagjövedelemmel rendelkeznek. Csakúgy, mint a többi szakon, leggyakrabban ők is szoftverfejlesztőként vagy szoftver- és alkalmazásfejlesztő, - elemzőként, esetleg informatikai rendszerelemzőként helyezkednek el kicsivel több mint egy hónappal a diplomaszerzésük után. A továbbtanulást mindössze 24 százalékuk választja.

A bölcsészképzésekről itt, a műszaki képzésekről itt, a gazdasági képzésekről pedig itt olvashattok.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.