Évről évre sokan választják az informatikai képzéseket, a friss statisztikák szerint ugyanis már egy alapszakos diplomával is ezen a területen lehet a legjobban keresni. Hány hónap alatt találhattok állást, és milyenek a kezdő fizetések? Milyen árnyoldalai vannak az IT-képzéseknek? Leástunk a diplomáspálya-követési rendszer adatainak legmélyére.
Bár a gazdasági szakok tarolnak a felvételin (a gazdasági diplomások átlagfizetéséről itt írtunk), több informatikai képzés is a népszerűségi lista élén áll. Nem véletlenül: a diplomáspálya-követési rendszer (DPR) legfrissebb statisztikái alapján a pályakezdők közül az informatikai szakokon tanulók számíthatnak a legmagasabb fizetésre, mindegy, hogy alap- vagy mesterszakot, esetleg felsőoktatási szakképzést végeznek.
A 2017/18-as tanévben abszolvált, informatikai szakot végzett hallgatók 1 és 3 éves munkaerőpiaci utókövetésük alapján
havonta bruttó 487 775 forintot keresnek.
Több tucat egyetemen indul egyébként informatikai képzés, a legtöbbet mégis a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alapdiplomásai vihetik haza (több mint bruttó 600 ezer forintot). Ennél kicsivel kevesebbel, átlagban bruttó 500-550 ezert forinttal számolhatnak a győri Széchenyi István Egyetem, az ELTE és az Óbudai Egyetem informatikusai.
Mennyi az annyi?
Az átlagfizetés persze ennél magasabb, ha a tapasztaltabb, a 2011/2012-es tanévben végzettek adatait is hozzávesszük: ez alapján a bruttó átlagbér már 746 216 forint. A szoftver- és alkalmazásfejlesztők, -elemzők például 807 ezres, az adatbázis- és hálózati elemzők, üzemeltetők bruttó 749 ezres fizetéssel kalkulálhatnak.
Az informatikai képzések ára
Az IT-szakon tanulók majdnem 64 százaléka az egyetem utolsó hónapjaiban már dolgozott, ez az arány a mesterképzéseken még magasabb, több mint 71 százalékos. Aki mégis csak a diploma megszerzése után vállalna munkát, annak sem kell hónapokig keresnie: a statisztikák szerint alapképzés után átlagban 33-34 nap alatt, mesterképzés után 25 nap alatt el tudnak helyezkedni a végzettek.
Sokan azonban az abszolválásnál megállnak. Bár az informatikai képzéseken csökkent a lemorzsolódás (legalábbis ami az egyetemisták kezdő tanévét illeti), a Felsőoktatási Elemzési Jelentések alapján a jelenség nem szűnt meg. A lemorzsolódás egyébként leginkább az első két félévben jellemző a felsőoktatásban, de sokan a gyakorlat alatt "ragadnak ott" egy cégnél, és már nem is térnek vissza az egyetemre.
A legnagyobb probléma a programtervező informatikus szakon van: az összes lezárt alapképzés csupán 30 százaléka jelent diplomát, vagyis sikeres végzést.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
