Bruttó 700 ezer forintot is lehet keresni kezdő informatikusként, mégis kevesen jutnak el a diplomáig

Évről évre sokan választják az informatikai képzéseket, a friss statisztikák szerint ugyanis már egy alapszakos diplomával is ezen a területen lehet a legjobban keresni. Hány hónap alatt találhattok állást, és milyenek a kezdő fizetések? Milyen árnyoldalai vannak az IT-képzéseknek? Leástunk a diplomáspálya-követési rendszer adatainak legmélyére.

  • Csik Veronika

Bár a gazdasági szakok tarolnak a felvételin (a gazdasági diplomások átlagfizetéséről itt írtunk), több informatikai képzés is a népszerűségi lista élén áll. Nem véletlenül: a diplomáspálya-követési rendszer (DPR) legfrissebb statisztikái alapján a pályakezdők közül az informatikai szakokon tanulók számíthatnak a legmagasabb fizetésre, mindegy, hogy alap- vagy mesterszakot, esetleg felsőoktatási szakképzést végeznek.

A 2017/18-as tanévben abszolvált, informatikai szakot végzett hallgatók 1 és 3 éves munkaerőpiaci utókövetésük alapján

havonta bruttó 487 775 forintot keresnek.

Több tucat egyetemen indul egyébként informatikai képzés, a legtöbbet mégis a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alapdiplomásai vihetik haza (több mint bruttó 600 ezer forintot). Ennél kicsivel kevesebbel, átlagban bruttó 500-550 ezert forinttal számolhatnak a győri Széchenyi István Egyetem, az ELTE és az Óbudai Egyetem informatikusai.

Oktatási Hivatal

Mennyi az annyi?

Az átlagfizetés persze ennél magasabb, ha a tapasztaltabb, a 2011/2012-es tanévben végzettek adatait is hozzávesszük: ez alapján a bruttó átlagbér már 746 216 forint. A szoftver- és alkalmazásfejlesztők, -elemzők például 807 ezres, az adatbázis- és hálózati elemzők, üzemeltetők bruttó 749 ezres fizetéssel kalkulálhatnak.

Az informatikai képzések ára

Az IT-szakon tanulók majdnem 64 százaléka az egyetem utolsó hónapjaiban már dolgozott, ez az arány a mesterképzéseken még magasabb, több mint 71 százalékos. Aki mégis csak a diploma megszerzése után vállalna munkát, annak sem kell hónapokig keresnie: a statisztikák szerint alapképzés után átlagban 33-34 nap alatt, mesterképzés után 25 nap alatt el tudnak helyezkedni a végzettek. 

Sokan azonban az abszolválásnál megállnak. Bár az informatikai képzéseken csökkent a lemorzsolódás (legalábbis ami az egyetemisták kezdő tanévét illeti), a Felsőoktatási Elemzési Jelentések alapján a jelenség nem szűnt meg. A lemorzsolódás egyébként leginkább az első két félévben jellemző a felsőoktatásban, de sokan a gyakorlat alatt "ragadnak ott" egy cégnél, és már nem is térnek vissza az egyetemre.

A legnagyobb probléma a programtervező informatikus szakon van: az összes lezárt alapképzés csupán 30 százaléka jelent diplomát, vagyis sikeres végzést.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna