Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Sőt még annak is utánajártunk, hogy melyik egyetem bölcsészei viszik haza a legtöbbet havonta.
Ahogy azt korábban már megírtuk, a frissdiplomások (átlagosan másfél éves) munkaerőpiaci követésének adatai alapján a 2017/18 alapképzések végzettjei 2019 decemberében átlagosan 345 468 forintot kerestek - ez 29 százalékkal magasabb, mint az országos átlagkereset. Azt már megnéztük, mennyit keresnek, akik valamilyen gazdaságtudományi képzésen tanultak az egyetemen, most pedig a bölcsészek statisztikáiból szemezgettünk.
A bölcsészettudományi képzési terület minden évben nagyon népszerű a felvételizők körében - tavaly a második legnépszerűbb terület volt a gazdasági szakok után -, a végzettség utáni bruttó átlagjövedelem alapján azonban nem kerülne be a top háromba. A Diplomán túl 2020-as kutatása szerint ezen a képzési területen átlagosan bruttó 284 161 forintottal számolhatnak az alapszakon végzettek. A legtöbbet az ELTE oklevelesei vihetik haza - átlagosan bruttó 303 508 forintot -, őket Károli Gáspár Reformástus Egyetem (KRE) és a Debreceni Egyetem (DE) követi bruttó 297 938 és 294 315 forinttal.
Ha egy kicsit pontosítunk és szakokra szűrünk, akkor azt látjuk, hogy a germanisztika szakon diplomázók járnak a legjobban - ők havonta átlagosan bruttó 344 180 forinttal gyarapíthatják a pénztárcájukat. Az újlatin nyelvek és kultúrák képzéssel sem sokkal kevesebb a fizetés: átlagosan bruttó 323 279 forint havonta.
Közel 300 ezer forint körül keresnek az anglisztika szakon végzettek, illetve szlavisztikások is - előbbiek átlagosan bruttó 298 445 forinttal, utóbbiak bruttó 285 946 forinttal számolhatnak minden hónapban. A legnépszerűbb szakok közül a pszichológia oklevéllel lehet a legjobban keresni: a havi bruttó átlagjövedelem 274 519 forint. A keleti nyelvek és kultúrák szakosok havonta nagyjából bruttó 264 312 forinttal, a magyar szakosok bruttó 261 726 fointtal, a pedagógia szakosok pedig bruttó 258 424 forinttal kalkulálhatnak. Az andragógia szakosok bruttó 257 757 forintot, a történelem szakosok bruttó 255 143 forintot vihetnek haza.
Átlagjövedelmek alapján hátulról a harmadik helyre a szabad bölcsészet képzés került, átlagosan bruttó 246 087 forinttal. Ezt a régészet és végül a néprajz követi a bruttó 240 146 forintos, illetve 174 169 forintos bérezéssel.
A fizetések mellett az is fontos lehet, hogy a frissdiplomások milyen gyorsan találnak munkát az oklevél megszerzése után. A bölcsészettudományi képzéseken végzetteknél a munkakereséssel töltött idő átlagosan 2,03 hónap. Arról, hogy más diplomákkal milyen gyorsan lehet elhelyezkedni, itt írtunk korábban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.