Egy friss felmérésből kiderült, melyik bölcsészettudományi képzéssel kereshettek a legjobban

Sőt még annak is utánajártunk, hogy melyik egyetem bölcsészei viszik haza a legtöbbet havonta.

  • Tóth Alexandra

Ahogy azt korábban már megírtuk, a frissdiplomások (átlagosan másfél éves) munkaerőpiaci követésének adatai alapján a 2017/18 alapképzések végzettjei 2019 decemberében átlagosan 345 468 forintot kerestek - ez 29 százalékkal magasabb, mint az országos átlagkereset. Azt már megnéztük, mennyit keresnek, akik valamilyen gazdaságtudományi képzésen tanultak az egyetemen, most pedig a bölcsészek statisztikáiból szemezgettünk.

A bölcsészettudományi képzési terület minden évben nagyon népszerű a felvételizők körében - tavaly a második legnépszerűbb terület volt a gazdasági szakok után -, a végzettség utáni bruttó átlagjövedelem alapján azonban nem kerülne be a top háromba. A Diplomán túl 2020-as kutatása szerint ezen a képzési területen átlagosan bruttó 284 161 forintottal számolhatnak az alapszakon végzettek. A legtöbbet az ELTE oklevelesei vihetik haza - átlagosan bruttó 303 508 forintot -, őket Károli Gáspár Reformástus Egyetem (KRE) és a Debreceni Egyetem (DE) követi bruttó 297 938 és 294 315 forinttal.

Ha egy kicsit pontosítunk és szakokra szűrünk, akkor azt látjuk, hogy a germanisztika szakon diplomázók járnak a legjobban - ők havonta átlagosan bruttó 344 180 forinttal gyarapíthatják a pénztárcájukat. Az újlatin nyelvek és kultúrák képzéssel sem sokkal kevesebb a fizetés: átlagosan bruttó 323 279 forint havonta.

Közel 300 ezer forint körül keresnek az anglisztika szakon végzettek, illetve szlavisztikások is - előbbiek átlagosan bruttó 298 445 forinttal, utóbbiak bruttó 285 946 forinttal számolhatnak minden hónapban. A legnépszerűbb szakok közül a pszichológia oklevéllel lehet a legjobban keresni: a havi bruttó átlagjövedelem 274 519 forint. A keleti nyelvek és kultúrák szakosok havonta nagyjából bruttó 264 312 forinttal, a magyar szakosok bruttó 261 726 fointtal, a pedagógia szakosok pedig bruttó 258 424 forinttal kalkulálhatnak. Az andragógia szakosok bruttó 257 757 forintot, a történelem szakosok bruttó 255 143 forintot vihetnek haza.

Átlagjövedelmek alapján hátulról a harmadik helyre a szabad bölcsészet képzés került, átlagosan bruttó 246 087 forinttal. Ezt a régészet és végül a néprajz követi a bruttó 240 146 forintos, illetve 174 169 forintos bérezéssel. 

A fizetések mellett az is fontos lehet, hogy a frissdiplomások milyen gyorsan találnak munkát az oklevél megszerzése után. A bölcsészettudományi képzéseken végzetteknél a munkakereséssel töltött idő átlagosan 2,03 hónap. Arról, hogy más diplomákkal milyen gyorsan lehet elhelyezkedni, itt írtunk korábban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.