Átlagosan 418 ezer forint megtakarításuk van a 19 és 29 év közöttieknek, mégis szoronganak pénzügyeik miatt - derül ki egy friss felmérésből.
A pénzügyekhez köthető szorongás bár társadalmi szintű probléma, hatványozottan érinti a 18-34 éves korosztályt. A Finra Investor Education Foundation felméréséből kiderült például, az amerikai fiatalok 63 százaléka számol be nagymértékű stresszről, ha a pénzügyeire gondol.
Jól megy a spórolás
A jelenlévő szorongás ellenére, úgy tűnik sikeresen félre tudnak tenni. A K&H ifjúsági indexének 2019. harmadik negyedéves adatai szerint a megtakarítások átlagos összege 418 ezer forint körül alakult, a 19-25 évesek körében mért átlag 220 ezer forint, ami a 26-29 éves korosztályban már 800 ezer forintra nő.
A felmérés szerint a megtakarítási viselkedések nagyon különbözőek: a leginkább tudatos megtakarítási viselkedés 27 százalékra jellemző, ők már hónap elején félreteszik a kívánt összeget. A hónap végén megmaradt pénzt 23 százalék teszi el, 32 százalék csak alkalmanként takarít meg. Mindössze 18 százalékra tehető azoknak az aránya, akik egyáltalán nem tesznek félre. A függetlenedési szándékot a takarékoskodás célja is jól mutatja: a megtakarító fiatalok fele lakáscéllal tesz félre - írják.
Háromezerrel kevesebb a munkanélküli a 15-24 évesek között, mint tavaly ilyenkor
Csökkent a 15-24 éves munkanélküliek száma az elmúlt egy évhez képest, háromezer fővel kevesebben nem tanulnak vagy dolgoznak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
