Háromezerrel kevesebb a munkanélküli a 15-24 évesek között, mint tavaly ilyenkor

Csökkent a 15-24 éves munkanélküliek száma az elmúlt egy évhez képest, háromezer fővel kevesebben nem tanulnak vagy dolgoznak.

  • Eduline/MTI

A 15-24 éves munkanélküliek száma 35 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 10,9 százalékra csökkent - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Az idén januárral záruló háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 160 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,4 százalék volt, az egy évvel korábbihoz képest 9,5 ezerrel, illetve 0,2 százalékponttal kevesebb.

Háromezerrel kevesebb a fiatal munkanélküli

2019 január végén a 15-24 éves munkanélküliek száma 38 ezer, munkanélküliségi rátájuk 11,4 százalék volt. Vagyis háromezer fővel kevesebb munkanélküli van ma ebben a korcsoportban. Az viszont továbbra is igaz, hogy a munkanélküliek több mint egyötöde a 15-24 évesek közül került ki.

A munkanélküliség változása egyébként nyomon követhető volt az elmúlt időszakban is: év elején megírtuk, hogy a 24 évesnél fiatalabbak 13 százaléka hivatalosan is munkanélküli. Bár a rövidtávú összehasonlítás esetén a munkanélküliség növekedéséről számoltunk be, az elmúlt egy évhez viszonyítva az látszik, kevesebb a tizen-, huszonéves munkanélküli.

Ennyit kell fizetnetek, ha nem tanultok és nem is dolgoztok

Milyen kötelezettséggel jár, ha valaki már nem tanul, de még munkát sem talált? A TB (társadalombiztosítás) járulékról minden végzős egyetemistának tudnia kell.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.