A 15 országban elvégzett kutatás szerint a jelenleg aktív fizikai dolgozók nyugdíjas kori anyagi biztonsága szinte minden országban kétséges, Magyarország pedig azon országok közé tartozik, ahol a dolgozók felkészültsége sem elégséges ezen a téren.

A Magyarországon fizikai munkakörben dolgozók mindössze hét százalékának van írásos nyugdíjterve és mindössze 23 százalékuk tesz félre rendszeresen nyugdíjas korára – derül ki az Aegon legfrissebb nyugdíjkutatásából, amely ez alkalommal speciálisan a fizikai munkát végzőkre terjedt ki. Érdekes adat, hogy miközben a szellemi dolgozók között sokkal többen (34%) vannak a rendszeres megtakarítók, addig kevesebben (6%) készítenek írásbeli nyugdíjtervet.

A kutatás adatai szerint a magyar fizikai dolgozók nyugdíjfelkészültsége kifejezetten rossz, a tízes skálán 4,9. A szellemi dolgozók felkészültsége ugyan valamelyest jobb, de még ez az adat (5,5) is a rossz kategóriába esik. Aggodalomra ad okot, hogy miközben a többség úgy véli, nyugdíjasként is dolgoznia kell a megélhetéséért, az aktív korú fizikai dolgozók mindössze 10 százaléka tartja magát kiváló egészségi állapotúnak.

A fizikai dolgozók alapvetően három forrásból számítanak jövedelemre nyugdíjas korukban: az államtól, a munkahelyüktől és saját befektetéseikből. Ugyanakkor 60 százalékuk számít arra, hogy emelkedhet a nyugdíjkorhatár a várható élettartam növekedésével, máskülönben fenntarthatatlanná válik a nyugdíjrendszer.

Bár a nyugdíjaskori megélhetésükhöz szükséges jövedelmük majdnem egyharmadát saját megtakarításaikból kívánják fedezni, a megkérdezettek 30 százaléka nem tudja, hogy megfelelő lépéseket tett-e ehhez, azaz, nincsenek tisztában azzal, hogy megtakarításaik fedezik-e majd ezt az összeget.