Ilyen lesz a 2019-es év a pályakezdőknek: 70 százalékuk számít fizetésemelésre

A fiatalok nagyobb arányban számítanak fizetésemelésre, mint korábban – ez derült ki a K&H ifjúsági indexének 2018 második féléves adataiból.

  • Eduline

Az eredmények azt mutatják, hogy a 19 és 29 éves kor közöttiek több mint 70 százaléka számít fizetésének növekedésére.

A K&H Csoport 2018 második felében végzett felmérése szerint a 19 és 29 éves kor közötti fiatalok több mint fele, azaz 52 százaléka vár csekély, az inflációnál alacsonyabb mértékű fizetésemelést ebben az évben. 22 százalékuk pedig az inflációt meghaladó mértékben számít bérének növekedésére. Csupán 24 százalékuk nyilatkozta azt, hogy nem számít változásra, míg 2 százalékuk válaszából derült ki, hogy nettó fizetésének csökkentésével kalkulál - írják.

Míg öt évvel ezelőtt a fiataloknak csak 44 százaléka, idén már 74 százaléka számított fizetésemelésre.

 Az, hogy a gyerekekkel már kisiskolás korukban beszélgetünk a pénz értékéről nagyon fontos lehet abban, hogy később miként viszonyulnak a munkához, mennyire becsülik meg a munkájukért kapott pénzt, illetve mennyire lesznek reális elvárásaik a munkájukért kapott juttatásokat tekintve - hívta fel a figyelmet Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója a korai pénzügyi oktatás fontosságára.

 A munkához való hozzáállás nehéz kérdés a mai fiatal generáció számára Fazekas Éva blogger, álláskeresési tanácsadó szerint. „A telefonjukat nyomkodó, komolytalan gyerekeknek látják őket sokan, de valamit mindenképpen érdemes figyelembe venni: az a telefon nekik a munkaeszközük lesz.

Nettó 220-230 ezer forintot kellene keresnie egy kezdő tanárnak

Elfogadhatóbb lenne legalább a 300-350 ezer forintos bruttó kezdőfizetés, ami nettóban 220-230 ezret jelent - mondta a fiatal tanárok béréről Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) volt elnöke.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.