Nettó 220-230 ezer forintot kellene keresnie egy kezdő tanárnak

Elfogadhatóbb lenne legalább a 300-350 ezer forintos bruttó kezdőfizetés, ami nettóban 220-230 ezret jelent – mondta a fiatal tanárok béréről Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) volt elnöke.

  • Eduline
MTI / Szigetváry Zsolt

A legnagyobb probléma a közoktatással, hogy központosított, állami kézben működik, és egyértelműen politikai direkt témák mentén határozzák meg, mit kell tenni az iskolákban – mondta Mendrey László. A PDSZ volt elnöke az ATV-nek azt mondta, a másik probléma, hogy a pedagógusokat a politikai hatalom fenntartása érdekében, szinte betanított munkásként próbálják alkalmazni.

 

A harmadik problémának azt tartja, hogy a gyerekeknek az állam által kijelölt könyvekből kell tanulniuk. Példáként hozta a történelem tanítását, amit szerinte szintén a politikai érdekek határoznak meg. Hozzátette: a pedagógusok munkáját akarták megkönnyíteni azzal, hogy a tankötelezettségi korhatárt 16 éves korra csökkentették, de ezzel egy hibás folyamatot indítottak el, mert évente tízezren kerülnek ki a közoktatásból mindenféle szakmai végzettség nélkül.

A volt PDSZ-elnök szerint két irányban lehetne tenni a pedagógustársadalom elöregedése ellen: az egyik az egyetemet végzettek pályára állítása és a pályán tartása, amit úgy érhetnének el, ha a pályakezdő pedagógusok bérét alaposan megemelnék. A szakmai bérminimum egy 16-17 éves, szakmunkásképzőből kilépett fiatal bére, amelynél az egyetemet végzett pályakezdő pedagógus bére csak 30 ezerrel több - folytatta. Szerinte elfogadhatóbb lenne legalább a 300-350 ezer forintos bruttó kezdőfizetés, ami nettóban 220-230 ezret jelent.

Mint mondta, a nyugdíjasok visszatérését is könnyíteni kell, lehetővé kell tenni, hogy a nyugdíja megtartása mellett tudjanak órákat adni.

Sokkal magasabb fizetést kapnának a pedagógusok, ha ezen végre változtatnának

Aláírásgyűjtésbe kezd a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a közoktatásban dolgozók körében - többek között azt szeretnék elérni, hogy a pedagógusbéreket meghatározó vetítése alap kövesse a minimálbért. De mi az a vetítési alap? „A pedagógusok illetményét meghatározó vetítési alap automatikusan kövesse a mindenkori minimálbért úgy, ahogy azt az eredeti jogszabály előírta" - ez a PDSZ petíciójának egyik pontja.

 

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.